Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre

Dr. Csóka J. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a XVIII. században

ben történtek után Mária Terézia sem karolta fel Bessenyei tervét — ha ugyan eléje jutott —, azt a föntebb mondottak alapján biztosra vehetjük. De II. Jószefnek is közismert a magasabb műveltséggel s nemzeti szellemünk megnyilatkozásával szemben vallott felfogása. Ám Bessenyei még ezek után sem adta fel reményét. 1781ben megírta «Egy magyar Társaság iránt való Jámbor Szándék» című röpiratát, melyben az ország főrendjeihez fordult, hogy azok segítségével alapíthassa meg a «Tudós Magyar Társaság»-ot. Eszméi ugyanazok, melyeket föntebb már megismertünk. A csupán irodalommai foglalkozó szerző most sem gondolt a tudományos kutató munka megszervezésére, hanem csak a műveltségnek magyar nyelven való terjesztésére, hazai nyelvünknek kifejlesztésére. Társaságának az lenne a célja, hogy «Nyelvünket minden tudva lévő dolgokra kiterjessze, annak szóllásának formáit kipallérozza, vagy újakat is a dolgoknak és a nyelvnek természetéhez alkalmazottakat találjon».

1 Célja elérésére — akárcsak az Académie Française -—- szükségesnek tartotta a nagy magyar szótár és nyelvtan elkészítését, a magyarnyelvű művek megbírálását, jutalmak kitűzését s a megjutalmazott művek kiadását. Bessenyeinek azonban ezzel a «Jámbor Szándék»-ával sem volt nagyobb szerencséje, mint korábbi törekvéseivel. 1780-ban meghalt Mária Terézia."akinek a támogatása lehetővé tette bécsi tartózkodását s jórészt művei megjelenését is. II. József uralomra jutása után azonnal megvonta tőle támogatását s így kénytelen volt elhagyni küzdelmeinek és sikereinek színhelyét. Ezt a művét is csak az új korszak beköszöntésekor, 1790-ben nyomatta ki Révai Miklós, az akadémikus gondolat új lelkes képviselője. Révai Miklós, a kiváló nyelvtudós, szintén éveken át foglalkozott a magyar tudományos munka megszervezésének s az egyetemes magyar műveltség fejlesztésének gondolatával.

2 Bessenyei tervezgetései alapján indult ugyan, de azok méreteit csakhamar meghaladta. Ö már ismét — akárcsak az Academia Augusta tervezője és Hell Miksa •— valódi tudományos akadémiát kívánt alapítani, melyben nemcsak a természet-, hanem a szellemtudományok is méltó helyet kaptak volna. Hangoztatta, hogy a nemzet 1 Magyar irodalmi ritkaságok. 4. sz. 29. 1. 2 Révai akadémiaalapítási terveit részletesen ismertette Csaplár Benedek : Révai Miklós élete c. művének III. kötetében, 165—200. 1.