Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre
Dr. Csóka J. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a XVIII. században
Ezzel az üggyel kapcsolatban csak azt kívánjuk megjegyezni, hogy a magyar hatóságok nemcsak hogy készségesen támogatták azután Hell törekvéseit, de még a központosítás eszméjének bukása után sem gondoltak a magyar tudományos akadémia megalapítására. Igaz ugyan, hogy egyrészt kevés kilátásuk is lett volna a sikerre akkor, amikor a bécsi tervet sem tudták megvalósítani, másrészt pedig még a független magyar közoktatásügyi rendszer (a Ratio educationis) megalkotásában sem. vettek részt. 111. Az egyetem és a tudományosság. .4 felsőoktatás és a tudományos kutatás összekapcsolása a német (hallei, göttingai) egyetemeken. A Ratio educationis hasonló törekvése ; eredménye nem kielégítő. Tárgyalásunk eddigi folyamán már ismételten találkoztunk egy olyan újszerű gondolattal, mely a korábbi felfogással szemben fejlődést jelentett. A '17. században általános volt az a felfogás, hogy az akadémiák és az egyetemek hivatása nemcsak különbözik egymástól, de szinte kizárja egymást ; az akadémikusoknak más, magasabb szellemi képességekkel is kell rendelkezniök, mint az egyetemi tanároknak. A 18. században azonban már elveszítette egyeduralmát ez a felfogás s azóta mind gyakrabban halljuk, hogy az egyetemeknek is alkalmasakká kell válniok a tudományoknak nemcsak az ismertetésére, de a művelésére is. A vezető szerepet ebben a tekintetben kezdettől fogva a német egyetemek játszották. A szellemtudományok módszerének elsajátítása szempontjából oly hasznosnak bizonyult szemináriumi rendszert a hallei egyetem honosította meg. A tudatos úttörés érdeme az 1737-ben megnyílt göttingai egyetem nevéhez fűződik. Már alapításakor feladatává tették a tanároknak, hogy ne csak oktassanak, hanem tudományos kutatásokat is végezzenek, mivel ez a kétféle munka egymást kölcsönösen segíti. Ezen kettős hivatásuknak a tanárok úgy igyekeztek megfelelni, hogy rendes előadásaikon általában előadták a tudományszakuk akkori állását, magánelőadásaikban pedig saját eredményeikkel és módszerükkel ismertették meg hallgatóikat. Erre a célra természetesen megfelelő felszerelés állott rendelkezésükre. Így a bölcsészeti karnak volt könyvtára, fizikai szertára, csillagvizsgálója ; kapcsolatban állott egy könyvkereskedéssel s több folyóiratot adott ki. 1 Az egyetem tehát kezdte mái fel1 Irsay, i. in. ÍJ., 69, 93, 94, 99—101. 1.
