Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre
Dr. Csóka J. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a XVIII. században
volt ellenfele a csupán természettudományos akadémiának. Tudjuk, hogy amikor 1763-ban magyar tudós társaság szervezésén fáradozott a természettudományok és a gazdasági ismeretek mellett a történeti tanulmányok ápolását s fellendítését is szorgalmazta. Ezek alapján gondoljuk, hogy Kollár Ádám volt az a háttérben álló tanácsos, aki meg tudta győzni Mária Teréziát arról, hogy Hell terve nem eléggé célszerű — nicht starck genug — s így annak megvalósítása nem ajánlatos. Ezt feltételezni annál több jogunk van, mivel tudjuk, hogy 3 hónappal előbb ugyanezzel a módszerrel buktatta meg Martini másik védencének, Hess Mátyásnak a középiskolai reformtervezetét is. Mária Terézia Kollár hatása alatt akkor époly szenvedélyes hangon kelt ki Hess, mint most Hell terve ellen. 1 Alig lehet elképzelni, hogy a vallásos uralkodónő egyéni meggyőződésből tiltakozott volna az ellen, ami nem bántotta felvilágosult, szabadkőműves tanácsadóinak az önérzetét, t. i. hogy 3 exjezsuita legyen az akadémia első tagjai között. Hisz ő volt az, aki az elemi és a középiskolai reformot, ugyanakkor Felbiger apáttal, illetőleg Marx Gratian piaristával dolgoztatta ki. Kollár jezsuitaellenessége viszont a rendből való kiválása óta köztudomású volt. Feltűnő a resolutiónak az a kitétele is, hogy mi lesz Magyarországgal, ha Bécsben alapítanak akadémiát? Akkor ugyanis általában még úgy tudták, hogy a kulturális egységesítés és központosítás elve alapján Magyarország a Monarchia egyik része gyanánt szerepel. Ezért üli akkor még az udvari tanulmányi bizottságban a magyar kancellária képviselője, Ürményi József, aki szintén remélte ezen resolutio után is a bécsi közös akadémia felállítását. Kollár viszont már tudta akkor, hogy a magyar közoktatásügy függetlenül az osztráktól s ennek következtében már dolgoztak a magyar «Ratio educationis» szövegezésén. Így tehát Magyarországnak már tényleg semmi érdeke sem fűződött Hell bécsi akadémiájához. Az uralkodót és a legfelsőbb tanácsadó szerveket két éven át foglalkoztató ezen akadémiaalapítási ügynek volt egy ránk 1 Marx Gratian piarista igazgató meglepődve látta, hogy Mária Terézia : «rursum, tota quanta iam confirmata et egregie plane alicunde (unde nescio, nisi quod hodie in Antecamera admissionem ad audientiam expectantem deprehenderim D. Consiliarium aulicum Kollár) super hoc themate inflammata» beszélt Hess tervéről, annak hibáiról. K. Wotke : Das österr. Gymnasium im Zeitalter Maria Theresias. 144. 1.
