Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre
Dr. Csóka J. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a XVIII. században
Hell tervezetének több érdekes vonása volt. A matematikus és csillagász szerző tudományelmélete szerint csak azok az ismeretek tartoznak az igazi tudományok körébe, melyek új felfedezések és találmányok eszközlésére alkalmasak. A természettudományi ismeretekkel szemben a szellemtudományi ismeretek — a teológia, metafizika, történelem, irodalom stb. — csak tágabb értelemben nevezhetők tudományoknak. Az igazi tudományok és a többi ismeretek — melyeket Hell a középkori septem artes nyomán schöne Künste, schöne Känntnisse, schöne Wissenschaften néven emlegetett — annyira különböző természetűek, hogy azok képviselőit nem szabad egy akadémiába egyesíteni. 1 Igaz ugyan, hogy ez megtörtént Berlinben és Göttingában, de annak magyarázatát csakis az anyagi viszonyok szűkös voltában találta. Ezek alapján Hell csak a «tudományok» akadémiáját — académie des sciences — kívánta felállítatni, de azért nem zárkózott el azon gondolat elől sem, hogy a francia mintára a többi ismeretek is megkapják a maguk akadémiáját. A legnagyobb akadémiákat szem előtt tartó Hell a bécsi akadémia céljáúl is a tudmányok művelését és azok gyakorlati alkalmazását tűzte ki. A tagok 7 osztályban, a csillagászat, geometria, mechanika, fizika, botanika, anatómia és kémia területén dolgoznak azon, hogy tudományukat új felfedezések, új találmányok útján magasabb fokra emeljék, hogy a teljesen még nem bizonyított felfogásokat új tételek, új magyarázatok segítségével megalapozzák s a tévedéseket kiküszöböljék. Ehhez a munkához természetesen megfelelő képességű munkatársakra van szükség. Az akadémiai tagsághoz nem elég, hogy az illető ismerje tudományszakának anyagát, állását, irodalmát. Ezen receptív természetű szellemi képesség mellett szüksége van a kritikus és konstruktív készségekre is, mert ezek nélkül a tudományt 1 Da das Ziel und der Zweck der Gesellschaft ist : neue Erfindungen und Beobachtungen in den Wissenschaften zu machen, so folget, daß alle gelehrte Materien, welche sich den Namen der Wissenschaften im zweydeutigen, oder weitläufigen Verstände beylegen, die keiner neuen Erfindungen und Entdeckungen fähig sind, von der gelehrten. Gesellschaft der Wissenschaften gänzlich ausgeschlossen werden müssen, als da ist : die Theologie, Methaphysic etc . . . aus eben dieser Ursache müssen von der gelehrten Gesellschaft der Wissenschaften ausgeschlossen werden die so genannten schönen Wissenschaften, die man mit eigentlichem Namen die schönen Kenntnisse oder Künste nennen sollte. U. o. 69. 1. A pannonhalmi föapátsági főiskola évkönyve.
