Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre

Dr. Csóka J. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a XVIII. században

fennmaradása és erősítése érdekében munkálkodni. Ezen kötelességük teljesítését az uralkodó nemcsak elvárja tőlük, de meg is könnyíti számukra a megfelelő rendelkezésekkel. Az uralkodó és a nemzet igyekeztek ugyan megfelelni feladataiknak, de a török uralom s az utána következett belső nyugtalanságok következtében az ország mégsem juthatott a jólét óhajtott fokára. Amikor 1718-ban bezárult a magyarok Janus-templomának a kapuja, az ! 723-as és az 1729-es országgyűlések hozzá is fogtak az ország alkotmányának kívánatos átépítéséhez, célszerű átalakításához. De nem fejezhették be munkájukat, mert ismét kitört a háború, és a király is meghalt. Felséged trónra léptekor — folytatta Mária Teréziához intézett történeti áttekintését a szerző — új háborúk kezdődtek. Ezek folyamán a magyar katonák megismerték más népek kultúráját, azt összehasonlíthatták a magukéval, Felséged pedig kimutatta az irántuk érzett háláját a jobbágyság védelme, az utak, a hajózás javítása, a föld- és erdőművelés, az igazságszolgáltatás s az ifjúság nevelése terén hozott üdvös rendelkezéseivel. De a gazdasági élet -— a föld- és szőlőművelés, az állattenyésztés, az ipar és kereskedelem —• terén, az ország jólétének emelése érdekében további munkára van szükség, s ennek eredménye az uralkodó és a nemzet, egymást megértő működésétől függ. Erre a feladatra azonban a magyarság jelenleg még nincsen kellőképen előkészítve, erre nincsen ránevelve. Az iskola nem képezi ki a tisztviselőt arra, hogy megértse a polgárok gondolkozásmódjál és érzésvilágát, hogy ismerje az állam erényeit és hibáit. Márpedig az illető csak így tud megfelelni hivatásának, így tud helyes tanácsot adni s így tudja az állammal szemben felmerülő bizalmatlanságot eloszlatni. De a birtokain gazdálkodó nemesség sem veszi sok hasznát az iskolában tanult elveknek, hisz a közéletben egészen más felfogást sajátít el. Ott folyton csak az előjogokat hangoztatják, melyek nem egyszer ellentétben állanak az ország érdekével. Fel kell tehát világosítani a magyart, hogy az ipar és egyéb korszerű találmányok révén keresse anyagi gyarapodását, ne pedig a másoknak való gáncsoskodással. Mentesíteni kell a káros előítéletektől és meg kell ismertetni vele az állam és a haza igazi érdekeit. Ennek a felvilágosító munkának a mielőbbi megkezdését egy időszerű kérdés is szorgalmazza •— a jövendő országgyűlés célszerű előkészítése. A két utolsó {1751, 1764) országgyűlés ta-