Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre

Dr. Csóka J. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a XVIII. században

Windisch Károly Teofil is fáradhatatlan munkálkodását. 1761-ben Pozsonyban toborzott össze valamiféle «tudós társaságot», mely azonban másfélévi fennállás után megszűnt. De ez nem törte meg akaraterejét : 1767—1769 «Der Freund der Tugend», aztán 1771-— 1773 «Pressburger Wochenblatt. zur Ausbreitung der Wissenschaften und Künste», végül 1781—1787 «Ungarisches Magazin, oder Beyträge zur ungarischen Geschichte, Geographie, Naturwissenschaft und der dahin einschlagenden Literatur» címen szerkesztett és adott ki Almanach-szerü folyóiratot. Az élénk szellemű nógrádi tiszti orvos, Perliczy János Dániel először az orvosképzés, majd tudós társaság megszervezésének gondolatával foglalkozott — eredménytelenül. Az ő terve épúgy, mint Bod Péteré is csak «jámbor óhajtás» maradt.

1 II. A közművelődés és a tudományok szolgálata. Az államhatalom és a tudományos törekvések. Az Academia Augusta és a nemzetnevelés megszervezése. Hell Miksa bécsi tudományos akadémiája és a Monarchia kulturális egységesítése. Az önálló magyar tudományos akadémia megalapításának eszméje. A föntebbiekben ismertettük azok munkásságát, akik a magyar állam és haza ismertetése 'céljából akartak tudós társaságokat szervezni. A következőkben már kifejezetten, tudományos akadémiai törekvésekről lesz szó, melyek a magántársaságok tagjainak egyéni lelkesedése és áldozatkészsége mellett már az államhatalom erőteljes támogatására is számítottak. Akkorra már közfelfogássá lett Szilágyi Sámuelnek föntebb idézett véleménye, mely szerint füstbe fog menni minden olyan terv, melyet nem iámogat a királyi tekintély. De nemcsak az egyesek látták be, hogy terveik megvalósításához az uralkodó támogatására szükségük van. Akkorra már nálunk is kibontakozott a felvilágosodott abszolutizmus állameszméje, mely a közéletnek mindig újabb és újabb területét igyekezett saját hatáskörébe vonni s azokat mindjobban saját elgondolása szerint, saját érdekének megfelelően akarta művelés alá fogni. Ezen új, az állam szempontjából is fontos területek közé tartozott a szellemi élet is, különösen annak pedagógiai vonatkozása. A Habs1 Toldy, i. m. 80—85.1. és Győry Tibor : A (budapesti) orvostudományi kar története. Bpest, 1930. 20. 1. ' i