Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre
Dr. Csóka J. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a XVIII. században
mint már említettük — hasonló tervekkel foglalkozott. 1 De maga Kollár is többfelé megküldte kéziratos tervezetét, «propositum»-át, hogy lássa, hogy eszméje milyen fogadtatásra talál. Erről Weszprémi István, az irodalmilag is működő debreceni orvos értesít bennünket 2. Az elgondolásra vonatkozó vélemények természetszerűleg különbözők voltak. A jezsuiták felfogását ugyan nem ismerjük, de mégis biztosra vehetjük, hogy a rendjüket még pappá szentelése vestris Debrezinensibus et Patakiensibus. Nam si rem illám fieri posse existimas, coalescere prius deberemus et qui esse vellemus nos noseere, quam immunitates ab Augusta petere. Vale. Scribebam in Augusta Bibliotheca ad diem IV. Febr. MDCCLXIII. Ex asse tuus Adamus Franciscus Kollar. A Magy. Tud. Akadémia történettud. Bizottságának másolat- és kéziratgyüjteménye. Kazinczy G. hagyatéka, 18. doboz. 1 Székely így írt Kollárnak : Vis jam Tibi sincere aperiam mentem meam de Instituto tuo ; quid quaeso hoc laudabilius, quid utilius? Si jam Marti non incognitam gentem habemus, quid vetat earn Musis esse debere cognitam? Dedi ego litteras ad Debreczinenses, dedi ad Patakienses . . . ubi mentem suam perscripserint, habebis et meam. Orsz. Levéltár, Collect. Dipl. 25/114. 73—75. 1. 2 Gyurikovits György (Tudományos Gyűjtemény, 1823. X. kötet, 18. 1.) és az őt kiíró Szinnyei József (Magyar írók élete és munkái. Bp. 1899. VI. köt. 743. 1.) közlése nyomán korábban (Mária Terézia iskolareformja és Kollár Ádám, 90.1.) mi is úgy véltük, hogy Kollár tervezetét, «Propositum»át nyomtatásban is megjelentette még 1763-ban. A fönntebbiek közlését azonban ma már nem tartjuk megbízhatónak. Felfogásunk egyik alapja az, hogy az állítólagos nyomtatott «Propositum»-nak sehol sem találtuk nyomát, pedig pl. a Ráday-könyvtár bizonyára őrizne belőle egy példányt, hisz Ráday Gedeont tagjelöltként emlegették. De nyomósabb az az érvünk, hogy úgylátjuk, hogy Gyurikovits Weszpréminek a szövegét vonta össze s azt félremagyarázva állította, hogy a «Propositum» nyomtatásban is megjelent. Weszprémi szövege (Succincta Medicorum Hungáriáé et Transsylvania«.' Biographia. Lipsiae, 1774. 44. 1.): Adfine fuit illustrissimi nostri conterranei Fr. Ad. Kollarii, Vindobonensis Caesarei Bibliothecarii propositum, quod an. 1763 nobiscum quoque scripto tenus communicaverat: invitavit quippe perhumaniter vir hicce bono publico natus eruditos patriae ad ineundam quandam socielatem litterariam, quae in História Hungáriáé naturali, oeconomica et civili illuslranda occuparetur. Weszprémi közlésének általunk aláhúzott kivonatát találjuk Gyurikovits és Szinnyei azonos szövegében : Ad. Fr. Kollarii Propositum, quod A. 1763 cum eruditis communicat, in quo eos ad ineundam societatem litterariam invitât, quae in História Hungáriáé naturali, oeconomica et civili illustranda occuparetur. Gyurikovits hozzátétele csak annyi volt, hogy azt vélte, hogy a «Propositum» is, mint Kollár egyéb művei, Bécsben nyomtatásban megjelent. Azt azonban nem vette észre, hogy Weszprémi is csak «scripto», azaz kézírásban kapta meg Kollár tervezetét.
