Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre

Dr. Sámson Edgár: Fejezetek d. z képzős gyakorító igéinkből

(von Vögeln) ; sich zusammenziehen vor Kälte ; sich unwohl fühlen' Tzs. | ~ 'Folytonosan, tartósan gubbad' CzF. | ~ 'több ideig, folytonosan gubbad' Ball. 1 ~ 'görbedez' 1839. Balaton mell. (MTsz.) I - nagybaconi nyj. (Nyr. XLV, 105). — Gyak. : Konsza (Nyr. XLV, 105): -doz képzővel. —- Vö. gubbad Kr., Kassai, Tzs. stb. Balassa. 41. gugadoz. — - 'gunnyaszt, guggol' Kemény Zs : GyP. 1: 58 («Mártha talán a pest megett gugadoz»), 4; 34; Férj és nő 153 (Nyr. XXVI, 370). — Vö. gugg XVIII. sz. (NySz.), guggad Székelyt. (MTsz.), guggás 'guggon ülés' CzF. ; stb. 42. gunnyadoz. —~nagybaconi nyj. (Nyr. XLV, 105) ^nagykanizsai nyj. (NyF. XLVÍII, 22). — Gyak. : Konsza (Nyr. XLV, 105) ; Szabó (NyF. XLVIII, 22). — Vö. elgunnyad 'elkábul, elájul, elbódul' Komárom (MTsz.),gunnyaszt, ~ás XVIII, XVII. sz. (NySz.). 43. kanyvadoz. — » 'fonnyadoz, lekonyulgat (a virág dér v. forróság után)' Háromszék m. (MTsz. konnyadoz a.) | - vö. CzF. kanyvad a. — Vö. konnyad, elkánnyad, lekaníjvad, megkonnyad Székelvf. stb. (MTsz.) ; Konya 'le-hajoltt, fülű p. o. ló' SzD.

2 ; Sí. Kassai, Tzs., MTsz. (Csallóköz, Szatmár vid., Székelyi., Kiskúnbalas). 44. kusmadoz. —~ 'szedeget' Zilah-vidéki nyj. (Nyr. XXVIII. 286). — Vö. kussad 'Procumbere, Cernuare' stb. SzD.

2 SI. 45. lobbadoz. — «... Az ösztönzaj csak élvre lobbadoz» KisfK : Az élet korai «S versenytüzre lobbadozva gyűlnek a várpiacon» Ua. : Budai Harcjáték (Mindkettőt idézi CzF.) | «... becsvágyak lobbadóznak» Világ IX. 4, 1. (Nyr. XLV, 83) | - 'Gyakran vagy folyvást lobbad v. lobban, különösen átv. értelemben' Lobbodozás CzF. I ~ 'koronként gyengén föl-föllobban' Csallóköz (MTsz.). -— Hangfestő (Bárczi). Vö. lobbad CzF. ; egyéb szárm. vö. EgyszGy. 46. nyilatloz. — 1803 : Nyiladozott az ég, s mint a tüzes kígyókat, úgy szórta egyik villámlás után a másikat» SzD : MVir. 95 (NySz. ; egyetl. példa) | - Bajza : 182 (Nyr. XXXVII, 17) j «. . . költészetében a magyar lélek olyan válságai, bűnei és szépségei nyiladoztak ki» Makkai: Egyed. 205 | nyiladoz-ik 'sich (nach und nach öffnen v. erschliessen' KB.

3 — Gyak. : Fogarasi 256 : nyiladozik; Simonyi (NyK. XVI, 247, hivatk. egy népdalra «Sírja körül piros rózsa nyiladoz» vö. Nyr. I, 183): -doz képzővel; TMNy 409 (hivatk. xMikszátra: nyiladozik a szeme): -adoz végű. — Vö. nyilad Vör. II : 407 (NyK. XVI, 261), Kassai elvonása (NyÜSz.), nyílik XIV. sz. (Bárczi) ; egyéb szárm. vö. EgyszGy.