Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre

Dr. Sámson Edgár: Fejezetek d. z képzős gyakorító igéinkből

ide-oda hajol' Hajladozik 'lelketlen test külső erő működése következtében meg-meghajlik' Hajladozás Ball. | hajladoz-ik 'hajlong' KB.

3 I - 1. 'Könnyen, folyton hajlik (az ág, a virág a szélben)' 2. 'Vki előtt Balassa | A mai irod. nyelvben sokszor előfordul. —Gyak. : UA. 26 : hivatk. Dunántúlra ; Fogarasi 256 : hajladozik 'krümmt sich oft' ; TMNy. 409 : -adoz végű ; Csanád y i. h. :-doz képzővel. Ugor (NyH.

7, vö. Bárczi hajlik a.). Vö. hajlik szárm. 1231. (OklSz.), hmjol (Kovácsy : A Kulcsár- és a Keszthelyi-Kódex szótana 9. megj. 1912.) hajiad PPB.-tól kezdve (hajlatt 'Exsiccatus, ausgedorrt') ; hajládozik az -ádoz-nél, hajlandoz az -andoz-nál ; egyéb gyak. vö. EgyszGy. 29. ingadoz. — «Fanak leuely lassw sceel my a ingadoz wala» PeerK. 43 (NySz. ; még sok példa) | Ingadozás 'Motio, Motus' Ingadozatlan, Ingadozva MA. | Ingadozás 'Motio, Motus' Ingadozatlan, Ingadozni, Ingadoztatott, Ingadozva PP. | Ingadozni 'lengedezni, hajladozni' SzD.

2 Ingani a. | ingadozás Bugát 1836. (NyÜSz.) |Ingadozni 'wanken, wackeln, schwanken' Ingadozás, Ingadozó Márt. (1807.) j Ingadoz 'Motatur, Movetur freqventer' Kassai j Ingadoz 'wanken, schwanken ; wackeln' Ingadozás, Ingadozatlan, Ingadozó Tzs. I Ingadoz 'Gyakran v. folytonosan ide-oda hajlik, állandó helyzetre vergődni nem bír ; súlyegyenét vesztve szüntelen mozgásban van' Átv. ért. 'kétkedik, határozatlan lelki állapotban van, habozik, lelki ereje, elszántsága hanyatlik ; vésznek indúl' Ingadozás, Ingadozatlan, Ingadozó CzF. | Ingadoz ált. 'több ideig inog' ; kül. 1. 'lábai gyöngék levén, menés közben ide-oda hajladoz, elesni akar' 2. á. é. 'nem tudja magát elhatározni, habozik' Ingadozás, Ingadozó, ingadozatlan Ball. j - 1. 'wackeln'; 2. 'wanken, schwanken, unschlüssig sein' ingaodzás, ingadozó KB.

3 | ingadoz-ik 1. 'járása ingadozik 2. 'Az árak ingadoznak' 3. (átv.) 'Nem tudval amilyen ügyben határozni' Balassa j A tudomány és a szépirodalom nyelvében igen gyakran előfordul. — Gyak.: Kassai: Magyar Nyelv-tanító Könyv 176 (1817) : «ex ingád (uti árad, áradoz; Hajladoz; Lengedez; mozogból mozgadoz)» (Szó-Könyv III, 31); Fogarasi 264: ing(adoz); Szvorényi 259: in-g-ad-oz-ik; CzF. in-g-ad-oz; UA. 33 : ing~ ingadoz; TMNy. 409: ingadoz(ik) «-adoz végű»; NyH.

7 66 : - adoz; Balassa 350 «az inog ige gyakorító alakja». — «valószínűleg ugor er.» Bárczi ing a. Vö. ingád 1779. (Nyr. XXXIII, 134, vö. EgyszGy. 62), Székelyf. (MTsz.), ing XV. sz. (NySz.), EgyszGy. , .. . 30. omladoz. — 1565 : «Megvyetani az Jehova Temploma beomladozot falait es padait» Melius (MNy. XIV, 153; NySz. és