Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre

Dr. Sámson Edgár: Fejezetek d. z képzős gyakorító igéinkből

ben elég szépszámú -ag képzős gyakorító igéink között nincs egyetlenegy főnévből képzett sem (vö. EgyszGy. 128—131) j Bárczi szerint «valószínűleg a darú fn. szárm.-a». — E sok fejtegetés után állástfoglalva azt állíthatjuk, hogy a darvadozik ige eredete nem világos, (nem biztos, hogy a daru főnévből származott) esetleg hangfestő igének tartható. Hogy a daru főnévből származik-e, azt az eddigieknél nyomósabb érvekkel kell támogatni. Az azonban bizonyos, hogy -adoz képzővel alakult. —• Vö. EgyszGy. 131. XIX. század. A közül a kilenc ige közül, amely a XIX. századból van keltezve, három -gadoz-ra végződik (ezek közül egy -(o)g képzős igére megy vissza, kettő pedig -g képzősre), egy további (o)l képzősre, egy (kapadoz) puszta alapszóra, ha a csirkadoz szófejtése jó, akkor ott -kadoz végzetet kapunk, két ige névszóból lett. 8. gurgadoz. : 'Cseppekre oszolva vagy eseppekbe gyűlve görgedez

1 Gurgadozás CzF. | - 'cseppalakban gördül tova' Gurga dozás Ball. J ~ 'görgedez, gurul' stb. Balaton mell. (Tsz.), Iváncsa Fehér m. (MTsz.) — Gyak. : CzF. gur-g-ad-oz. — Vö. gurgat Ivr. (görget alakot a NySz. a XVII. sz.-ból ismer), gurog SzD.

2, SI. 9. lógadoz. — 1836 : lógadozás Bugát (NyÜSz. I, Lengés a.) — Vö. lóg szárm. 1409. (OklSz.), lógat XVI. sz. (NySz.), lógádzik 'lógdogál, himbálódzik' stb. Uzon Háromszék m. (MTsz.), lógándozik az -ándoz-nál ; egyéb szárm. vö. EgyszGy. 10. ringadoz. — 1822 : «Midőn a hív karjába' ringadoz» KisfK : Az élet korai | ~ 'sich wiegen' Tzs. | — 'Gyakran, vagy folytonosan ringó állapotban van' Ringadozás CzF. \-<~ 'folytonos ringásban varr Ringadozás, Ringadozó Ball. — Gyak. : CzF. rin-og-ad-oz; SimonYi (Nyr. XLVI, 100): -adoz végű. — Vö. ring Tzs.; egyéb szárm.: reng stb. vö. EgyszGy. 11. szagladoz. — 1803: «Szagladoztak és mindenfelé futottak az (ebek)» Dugonics : Jol. 1 : 65 (NyF. XIV, 47). — Képzésére vö. hajol ~ hajladoz (vö. Simái NyF. XIV, 47). — Fgr. (NyH.

7 ; «valószínűleg fgr. er.» Bárczi). Vö. szag JókK. (NySz.), szagol Cal. egyéb szárm. vö. EgyszGy. 12. kapadoz. — - Kassai | ~ 'Valamiben némi előmenetelt l esz' Balaton melléki szó. CzF. | - a) Valamiben némileg előhalad, h) 1 'valamely tárgyban csekély elŐhaladást tesz' 2. 'valahova kezd járni, szokni' Kapadozás Ball. [ «Má kapadoz a német szóbul»