Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre

Dr. Sámson Edgár: Fejezetek d. z képzős gyakorító igéinkből

dozik 'oft schluchzen' Tzs. j Csukladozik 'Gyakorta csuklik' Csukla­dozás CzF. — Gyak.: Simonyi (NyK. XVI, 247): -doz képzővel; TMNy. 409 : -adoz végű: Csanád y j. h. — Vö. csuklik SchlaglSzój. (Bárczi). 6. csorgadoz. —- Tsorgadozni SzD. 2 Tsordúlltig a. | «. . . bari­tonhangú szaván nyúlós méz csorgadozött» SzülMold. 357. —­Hangutánzó szó (EtSz. I, 1156). Fgr. (NyH. 7 ; vö. Collinder) «valószínűleg hangutánzó tőből, s ezért nem meggyőző fgr. egyez­tetése» (Bárczi.) Vö. csorog szárm. 1193. (MNy. XXXI, 165); egyéb gyak. vö. EgyszGy. 32, 138. 7. darvadoz. 'előtte forog, alkalmatlankodik, láb alatt van, lézeng, gubbaszkodik' stb. 1750. Wagner Phras. (EtSz. I, 1281) I Daruadozok 'előtte forgok, járok, gomolygok, fentergek' SzD. (1784.) 99. 1. | Daruadozni 'valaki előtt forogni, járni, gomo­lyogni, henteregni' SzD. 2 | Daruadozok 'oberro, ich laufe umher' PPB. (1801.) I Daruadozni 1. 'széllyel futkározni, herumlaufen'. 2. 'láb alatt fetrengeni, forogni' Daru adózás Márt. (1807.) [ Daruadozni 'Valaki előtt járni, forogni' Sl. [ Daruadoz ismétli SzD.-ot és a daru származékai közé sorolja. Kr. \ DaruadozY as m., hivatk. SzD.-ra és TudGyűjt. 1831. VII, 18-ra. «Koránt sem a Daru gyökérből szár­mazik, hanem a Forog-ból» Kassai (1, 415) { Daruadoz 'herum­fliegen, herumlaufen ; zaudern' Tzs. | Daruadoz 'Daru módjára jár-kel, széledez, gubbadoz, rázkódik ' CzF. j Darvadoz (tájszónak. jelezve) 1. 'hullározva járkál, ide-oda széledez' ; 2. (vad.) 'daru­módra kereng, szállong a szárnyas vad'; 3. á. é. 'késik, soká jár' Ball. j daruadoz-ik 'herumkreisen, umherschweifen'; 2. 'kränkeln, siechen; 3. 'den köpf hängen lessen, vor sich hinbrüten' KB. 3 | dar­uadoz-'ùi 'Gubbaszkodik ; lézeng, jár-kel, lebzsel' Balassa J - 1. "szélledezve jár-kél, szállingózik' Balaton mell., Kiskúnság, Abaúj m. 2. 'gubbaszkodik (ázva-fázva, göthösködve)' Kemenesalja, Szőke­Dencs Somogy m., Szentes, 3. 'lézeng, várakozva lebzsel (pl. a mun­kás, ha esős időjárás miatt nem lehet dolgozni)' Szentes, Félegyháza 4. 'alkalmatlankodik valaki körül, láb alatt van' Vas m., Erdély 5. 'kénytelen-kelletlen tesz valamit' Félegyháza 6. 'virraszt' Kis­kúnhalas [MTsz.] j daruadozik (a részegember ; MNy. VII, 43) | az írod. nyelvben Eötvös K., Tömörkény (Mészöly MNy. V, 18) | f í êdaruadoz. 1. 'őgyeleg, tétlenül lézeng' 2. haszontalanban, eltölt, el­í'ecserél (időt)' «Csak ëêdarvadozza az üd üőt» bakonyalji nyj. (NyF. XXXIV, 37) I «Hát csak daruadozunk: sötétben beszélgetünk. (A sö­tét éjtszakákon darvak vonúlnak át a pusztán, a tanya felett ; nem 9*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom