Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre

Dr. Sámson Edgár: Fejezetek d. z képzős gyakorító igéinkből

124 d.z képzős gyakori tó igék 22. suppadoz. — 1675 : nSuppadoznak vala az 5 lábai» Szatni : Dom. 262 (NySz.) | 1683 : «Midőn Péter a tengeren menne az ur Jesushoz, gyenge hiti által sippadozni kezd két három lépése után» Tof : Zsolt. 150 (NySz. Süppedez a. ; több mondatpélda nincs)) Suppadoz 'Valamely ritkás, lágy tömegű testben alá-alá merül, azaz gyakran, többször, ismételve suppad' Suppadozás CzF. | Suppadoz 'süppedez' Háromszék m. (Tsz., MTsz.). — Gyak. : CzF. supp-ad-oz.—Vö. Suppadni SzD.

2; «Sippadni a' földről, sich senken» Márt. (1807.) ; Suppadni, Suppanni SI. ; Suppad 'einsinken' Tzs., Suppad Kassai (IV, 338); Suppad Ball.; Suppan 'Cadit, cum strepitu' Kr. hivatk. Pestire (1536.) ; sippad Csallóköz, Szlavónia, Szeged, Bodrogköz, soppad Gömör m. (MTsz.) ; vö. EgyszGy. 61. 23. tikkadoz. — 1668 : «. . . az evangéliumnak tikkadozo világát nagyobb gradusban gyújtották és lobbantották fel mint mások» VárM : Szöv. 67 (NySz. ; még egy szövegpélda 1695-ből). | ~ Balassa I «... mint loholnak a hosszúléptü tevék nyomában, szédelegve, likkadozva a gyöngeségtől» Kodol. 644. | Tikkadoz 'fulladoz' Dunántúl (MTsz.). — Gyak. : Simonyi (NyK. XVI, 245): -doz képzővel. — Vö. tikkad 1550. (MNy. II, 170). XVIII. század. 24. baggadoz. — 1787: «[A gyöngytyúkok] Vég nélkül tsivognak, és, mintha a' főiden (züntelen eledelt keresnének elébb-elébb baggadozva, úgy járnak» (MNy. XXXVI, 141) | - 'akadozva olvas' Arany, Bolond Istók (Nyr. XLIV, 221) | - 'bóbiskol' Debrecen, Székelyf., Nagykúnság, Bácsfalu Brassó m. (MTsz.) | - 'akadozva beszél' debreceni nyj. (NyF. XXVI, 26) | bakadoz 'ua\ Kisújszállás (Nyr. XLIV, 24) | «A paraszt ember baggadozva megy egyik mondattól a másikig ; a szavakat megrágja, a mondatok értelmét lassan emészti» Gárdonyi, Pesti Hirlap 25 : 341 (Nyr. XXXIII, 507). Vö. gabbadoz 'lassan megy)' Székelyf. (MTsz.) ; 'ua'. Kemenesalja nyelve (NyF. XXXI11, 23); baggad 'szenderül' Háromszék m. (MTsz.). — Hanfestő szó (EtSz. I, 225). 25. bágyadoz. — «Titkolná örömest, de kinyilatkozik szerelme, mivelhogy gyakran bágyadozik» Gyöngy

2 : Char. 112. Fal : BE. 616 (NySz. ; itt ez az egyetl. példa) | Bágyadozni 'Lassari, Delassari, Defatigari' Sí. Bágyadni a. | Bádgyadózik 'Lassatur, Defatigatur' Kr. (hivatk. Faludira) | Bágyjadoz Kassai | Bágyadoz 'matt werden, ermüden' Tzs. | Bágyadoz 'Lassan-lassan bágyad, lankadoz, hova-tovább erőtlenebb leszen' Bágyadozás CzF. | Bágyadoz 'lassan-