Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre

Dr. Sámson Edgár: Fejezetek d. z képzős gyakorító igéinkből

kadoz 'nach und nach zerreissen ; nach und nach einstürzen' Tzs. j Szakadoz öt jelentéssel és példamondatokkal, Szakadozás, Szakadozott., Szakadozottság CzF. | ~ Ball. lényegében ugyanúgy, mint CzF. I szakadoz-ik 'allmählich zerreissen, auseinandergehen ; (pártokra) in Parteien zerfallen' szakadozott, szakadozottság KB.

3 j szakadoz{-ik) három jelentéssel Balassa. | A szépirodalom és tudomány nyelve egyaránt használja. — Gyak. : Kassai IV, 351 : ex Szakad ; CzF. szak-ad-oz; Simonyi (NyK. XVI, 245) ; UA. 33. — «Valószínűleg .. . fgr,» (Bárczi, vö. NvH.

7). Vö. szakad szárm. 1055. (OklSz.); vö. EgyszGy. A képző tie ri alapszó névszó. 7. vigadoz. FestK. (RMNy. 322, Bárczi víg a. ; a NySz. példái a XVI.—XVIII. sz.-ból) | Vigadozni 'Laetari, gaudere' MA. (1611.), Vigadozo MA. Laetabundus a. J Vigadozni PP., Vigadozó ua. Laetandus a. | Vigadozni SzD.

2 Vigasztalni a. \ Vigadozni 'vergnügt sein' Vigadozás Márt. (1807.) j Vigadozik 'Laetatur, gaudet' Vigadozás, Vigadozó Kr. (hivatk. MA. és Faludira) | Vigadoz 'fort und í'ort lustig, fröhlich, freudig sein, sich freuen' Tzs. | Vigadoz, Vigadoz, Vigadozás, Vigadozás CzF. [ - 'több ideig, folytonosan vigad' Vigadozás, Vigadozó Ball. | vigadoz 'vígad' KB.

3 | ~ Balassa | Az irodalom nyelve általánosan használja. — Gyak. : DebrGram. 166 : viga-doz; Szvorényi 258 : vig-adoz; CzF. vi-g-ad-oz; Simonyi (NyK. XVI, 245). — Vö. vigad JókK. (RMNy. 154 ; Bárczi), víg szn. '1423. (OklSz.) ; egyéb gyak. vö. EgyszGy. XVI. század. 8. akadoz. — «akadozwa zolh» GyöngyGl. (NyK. XXVIII, 319 ; a NySz. a XVI. sz.-tól kezdve sok példát közöl) | Akadozna 'singultim' Cal

. j Akadozas, Akadozoc 'Haefito' MA. J Akadozás, Akadozok 'Lingva haereo' stb. PP. | akadozni SzD.

2 akadék a. | Akadozás; Akadozni 1. 'stottern, oft stecken bleiben' 2. 'oft hängen bleiben', 3.

'stocken'Márt, (1807.) 1 «Akadozó fzavú»SI. | ~ (hivatk. MA. és Pázm.-ra) több származékkal Kr. | ~ Kassai | ~ akadozik Tzs. több jelentéssel és származékkal l ~ CzF. több jelentésárnyalattal, származékkal és példamondatokkal | Akadozik Ball. több jelentéssel, származékkal és példamondatokkal | ~ KB.

3 akadozás, akadozó, akadozva (akadozik '[a beszédben] stottern') ] akadozik 'elelakad' (kül. beszéd közben) SzhSz. [ akadozi(-ik) Balassa | a mai nyelv is használja ered. és átvitt jelentésben egyaránt. —- Gyak. :