Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre

Dr. Sámson Edgár: Fejezetek d. z képzős gyakorító igéinkből

Földrajzi áttekintés: X. fejezet.

1 A Dunántúl népnyelve — úgy látszik — részben a -doz képzővel kárpótolja magát az e területen majdnem egészen ismeretlen -dos képzőért. Pontos nyelvjárási közlések segítségével meg lehetne vizsgálni, hogy nem keveredik-e a -doz és -dos képző azokon a vidékeken, ahol az -dos az Alföldről átnyúlik a Dunántúl területére is. Legkeletibb nyelvjárásaink, a székely és a csángó — ahogy adataink tanúskodnak — a -dos mellett a -doz képzőre is ismernek példát (fogdoz, vondoz). A Dunántúlon kívüli területről ezenkívül már csak a Zentárói közölt kapdoz érdemel említést, mert ha a foldoz elő is fordul a Dunától keletre, nem állíthatjuk róla azt, hogy olyan -doz képzős ige, mint pl. a fogdoz, harapdoz stb., amelyekben a képző világosan elválik az alapszótól. A foldoz igében is érezzük ugyan a -doz képzőt, de ez másként (-d-\--oz) alakulhatott, mint a fogdoz-félék. Vagy ha meg is engedjük, hogy ez utóbbiak is így fejlődtek a nyelvtörténet előtti korban, ezeknél ezt ez idő szerint nem tudjuk igazolni, a foldoz esetében azonban tudjuk. A foldoz igének -os (vagy -dos?) képzős származéka nem lévén, természetszerűleg behatolhat olyan nyelvterületekre is, ahol a -doz ismeretlen, mert felfoghatják ezt a szót -oz képzősnek is, annál is inkább, mert a fogalom kifejezésére ott is szükség van. — A Dunántúlról közölt adatokkal kapcsolatban nem végezzük el azt a részletes tagolást, amit pl. a -dos képzőnél tettünk, egyrészt mert feltűnőbb tagolódást a közölt adatokból nem veszünk észre (hacsak Somogy és Göcsej nem képviselnek némi gazdagabb réteget a többivel szembert), másrészt meg e vidék nyelvének felderítése túlnyomórészt még a jövő feladata. XI. -ad+-oz (és -adoz). Az -ad-\--oz képzővel már az egyszerű gyakorító képzős igéktárgyalásakor is foglalkoztunk. Az -ad-^-oz képzős igékben egyszerű -ad képzővel alakult gyakorító ige áll szemben ugyanazon igéből képzett ugyancsak egyszerű -oz képzős gyakorító igével 1 Csak az olyan tájszógyűjtemények adatait vettük itt figyelembe, amelyekben az előfordulás helye is közölve van. E meggondolás alapján nem hivatkozunk pl. sem SZABÓ DÁVID, sem KRESZNERICS adataira, mert ha általában gyaníthatjuk is a lelőhelyet, az egyes esetekben könnyen tévedhetnénk. A két említett szótár adatait a «Történeti áttekintésben» használtuk fel.