Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre

Dr. Sámson Edgár: Fejezetek d. z képzős gyakorító igéinkből

[Idetartozónak tartjuk még annak a megemlítését is, iiogy a keleti nyelvjárások ismerik az -ez egyszerű gyakorító képzőt is. (Vö. EgyszGy. 78). Ilyenek : hintés 'verstreuen' (CsóSz. 59), öntez (királyhágóntúli nyjHorger: MNyj. 71), érez (SzamoshátiSzótár), kötez(ÖrdöngösfüzesSzolnok-Doboka m. MNy. XXXVII, 209, ugyancsak a keleti magyar nyelvterületre tartozik Heltainak 1570-ben megjelent Háló című műve is, ahol a felcsigázás emberkínzó módját ismertetve a kőtezi, kutteznec. kuttezic igéket használja, MNy. X, 37)]. A köznyelvi magyar ë-vel szemben e hangot használó nyelvjárásokban kereshetjük a köznyelvi -dez-nek megfelelő -dez képzős igéket, A -des képzőre a Szamosháti Szótárban találtuk a legtöbb adatot (vö. MNy. XXXVII. 312), a -dez képzőre ugyanebből a nyelvjárásból a kérdez igén kívül csak a repdes alakban is előforduló származéknak van repdez párja. Tehát a szamosháti nyelvjárás a -des képzőt inkább kedveli, mint a -dez-1. Ennek éppen a fordítottja áll a Csángó Szótár alapjául szolgáló legkeletibb magyar nyelvszigeteken, mert ott meg a -des ismeretlen. Az -ed-\--ez képzőre a Csángó Szótárban nem találtunk adatokat, Van ugyan benne ebred 'ébred' és ijed 'ijed' ige is, de -ed-\--ez képzős származékról nincs említés. Az annyira közkeletű éled~éledéz igék megfelelőjét is hiába keressük, -ed + -ez képzős igéink ilyenformán a Szamosháti Szótárból valók. Máskép alakul a helyzet az -edez képzőnél, mert erre a Csángó Szótár és a Szamosháti Szótár egyaránt szolgáltat adatokat. Az idesorolt négy példa közül kettő (bögedez, dölledez) az északmoldvai csángóknál, kettő pedig (esedez, töredez) a Szamosháton fordul elő. A fecskendez ige a közmagyar fecskendez-nek a szamosháti hangrendszerbe szabályosan beleillő változata. HoRGERnek a nyíltabbá válással foglalkozó megfelelő szakaszaiba (MNyj. 154 stb.) a szamosháti nyelvjárásból vett példáink beilleszthetők. A köznyelvi ë, ö és a Csángó Szótár anyagának e megfeleléseire azonban még nem fordított figyelmet, bár a régebbi gyűjtések alapján többször is belevonja vizsgálataiba a csángó nyelvjárás hangtani sajátságait. (Vö. még EgyszGy. 127).