Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre
Dr. Sámson Edgár: Fejezetek d. z képzős gyakorító igéinkből
5. repdez. 'röpköd' «Csillagok rebdeznek, szépeim örvendeznek» (karácsonyi köszöntőből, SzhSz.). — Fgr. (NyH. 7). Vö. reppel JókK. (NySz.) ; egyéb gyak. vö. EgyszGy. ; repdes (MNy. XXXVII, 311), repdes a -dé's-nél, röpdös a -rfös-nél, rëpdëz a -déz-nél, röpköd a -köd-nél. VI. -ed+-ez. Népnyelv. 1. éledez. — éledezik 'lassan megelevenedik, életre kél' (SzhSz.). — Fgr. (NyH. 7). Vö. él összetételben 1138/1329. (MNy. XVIII, 196), éledezvén 1724/1747. (Nyr. XLVII, 160), éledez az -ed-\--éz-në 1, egyéb gyak. vö. EgyszGy. 2. gerjedez. — gér.jedezik «Gerjedezik: mint a ci-gány asszon dunnája a na:ponn (= kezd indulatba jönni)» (SzhSz.). — «...talán figyelembe vehető fgr. egyeztetése . . .» (Bárczi). Vö. gerjed JókK. (NySz.), gerjedez az -ed-f-cz-nél, gerjedöz az -ed-p-öz-nél, egyéb gyak. vö. EgyszGy. 3. ijedez. -— ijedezik 'meg-megijed' (SzhSz.). — Vö. ijed JókK. (NySz.), ijedez az -ed-\--éz-né 1, egyéb szárm. vö. EgyszGy. 4. serkedez. — sérkedezik «Ugy mekhuruzsválta a bűröm a kö : tel, hogy a vér- is kisérkedezett után : na» (SzhSz.). — Vö. serked XVII. sz. (NvSz.), serkedez az -ed-\--éz-nél ; egyéb gyak. vö. EgyszGy. VII. -edez. Népnyelv. 1. bőgedez. — bogedez 'schreien' (CsóSz. 17). — Gyak. : uo. — Hangutánzó (EtSz. í, 510). Vö. Bugeu 1251/1271. (MNy. XVIII, 33) ; EgyszGy. 124. 2. dőledez. — dölhdez 'schwanken (z. B. die Bäume beim Sturm, ein berauschter Mann)' (CsóSz. 22). -— Honfoglalás előtti átvétel valamely török nyelvből (vö. Bárczi). Vö. dől, dűl szárm. 1422. (OklSz.), doled XVI. sz. (NySz.), düledez az -edëz-nél, dülédöz az -édöz-né\, dőléndéz az -éndez-né\ ; egyéb gyak. vö. EgyszGy. — Nyelvünk ugyan ismer doled, dülled igét is (vö. NySz., MTsz.), úgyhogy a dőledez igét az -ed-{--ez csoporthoz is sorolhatnók, de véleményünk szerint a képző alakjának eldöntésében nem az egész nyelvterület esik latba, hanem csupán az illetékes nyelvjárás.
