Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1941/1942-I tanévre

Dr. Sámson Edgár: Fejezetek d. z képzős gyakorító igéinkből

IV. -aűaz. Népnyelv. 1. álladaz. — allàdàz 'hier und da stehen, hier und da stehen bleiben' (CsóSz. 5)/— Gyak. : CsóSz. i. h. — Fgr. (NyH.

7 147 ; Etsz. I, 75). — Vő. áll 1326. (OklSz.) ; egyéb gyak. szárm. vö. EgyszGy. ; álladás SzD. '(1784.), álladék 1831. (NyUSz.). 2. hulladaz. — hqllàdàz 'abfallen' stb. (CsóSz. 61). — Vö. hullik XV. sz. (NySz.) ; hulladoz az -adoz-nál ; egyéb gyak. szárm. vö. EgyszGy. 3. sivadaz. — siuâdàz 'schreien, kreischen' (CsóSz. 133). Ezt az igét azért soroljuk az -ad&s-hoz és nem az -ad-\--az-hoz, mert ugyancsak a Csángó Szótár közöl siuakkal 'schreien' 'adatot, továbbá innen ismerjük az álladaz, hulladaz igéket is. A Csángó Szótárban előfordul a souad ige is, de ennek 'lesuvad, heruntergleiten' jelentése nincs annyira világos összefüggésben a 'schreien' jelentéssel, hogy a két alapszót a beszélők azonosítanák. — Vö. st, siv szárm. XVI. sz. el. (NySz.) ; sivad CzF., sivadoz az -ad-{--óznál. Történeti áttekintés: I—II. fejezet. A NySz. két -daz képzős adatról tud (mind a kettőt a jaldaz igére), de csak az egyiket közli, a másikra csak utal. A közölt példa 1551-ből való. A könyvet Kolozsvárt, tehát a nyíltabbá válás területén nyomták. A nem közölt példával kapcsolatban a NySz. Pécsi Lukácsnak egy 1591-ban megjelent művére utal. Pécsi Lukács Nagyszombatban született és ott is élt (Szinnyei : Magyar írók), tehát feltűnő ez a nyílthangú adat. Pécsi Lukácsnak ugyanazon művéből van egy másik -d-z képzős példánk is : a nyomdoz; tehát ez nem a-val, hanem o-val van. A nyíltabbá válás nyelvterületének nyelvemlékeiben alkalmasint lappanghat még több -daz képzős példa is. Ha a -daz stb. végzetű igéket összehasonlítjuk a -das képzősekkel, azt tapasztaljuk, hogy mind a két csoportra a XVI. századtól kezdve vannak adataink. Számra sem igen térnek el egymástól. Itt tíz adatunk van, a das-nál pedig nyolc. Az alapszó és a képző kapcsolatának alakulása azonban élesen elüt egymástól a két képzőcsoportnál. Mint később még bővebben látjuk, a -d-z képzőcsoport esetében a képző legtöbbször nem közvetlenül az alapszóhoz járul, hanem annak már képzett vagy hangalakilag