Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre

Dr. Radó Polikárp: Esztergomi könyvtárak liturgikus kéziratai

1476-ban rendelték el, továbbá Szent Annáé, kinek ünnepe 1454-ből való. így a könyv minden valószínűséggel XIV. századi és csakugyan cisztercita használatban volt. 2. Pruisz(Filipecz) -féle pontificale. A könyvtár L. VII. 8. (MSS. 26) jelzettel egy 34-3x24 cm, 179 levélből álló gyönyörű, két oszlopos, humanista írással írt, fényes hártya kéziratot őriz, melyet 1476—1487 között írtak. A tulajdonképeni könyv I.—CLXIX. levélből áll, a jelenlegi foliálás szerint f. 8—176. Ehhez csatlakozik a tartalomjegyzék, mely eredetileg számozás nélkül volt (most f. 4—7'). Kötése aranyozott vörös bőrkötés. A kódex kiállítása rendkívül díszes, címlapja egész oldalon kifestett, ezenkívül 21 figurális és 30 ornamentális iniciálé van benne. Művészi szempontból Hoffmann Edith foglalkozott már vele, ki bebizonyította, hogy kódexünk illuminátora ugyanaz, aki Kálmáncsehi Domokosnak 1481-ből való misekönyvét és breviáriumát festette (ma Bécsben a Lichtenstein-könyvtárban) valamint a zágrábi Kálmáncsehi misekönyvet festette, végül Mátyás királynak Trapezuntius kéziratát (Compendium grammatice, ma Nemzeti Múzeum c. 1. m. ae. 428.). «Mivel e kéziratokról sikerült bebizonyítanunk, hogy a budai műhely termékei, természetes, hogy ennek a kéziratnak is ugyanott kellett készülnie. A címlapon játszadozó gyermekek édestestvérei a Kálmáncsehi kéziratok gyermekeinek s a jobboldali lapszél medaillonba foglalt szarvasa a Trapezuntius szarvasával közeli rokonságban van. A díszítmények egész karaktere is egyező az említett kéziratokban, épúgy a díszítmények közé szórt világos színű golyók is. Nem lehet tehát kétséges, hogy a miniatűrök nemcsak hogy ugyanazon műhelyben készültek, hanem egyazon kéz munkái is.» A pontificale még semmi nyomát nem mutatja a Cattaneo madocsai apát feltűnése óta a budai műhelyben bekövetkezett stílusváltozásnak. Cattaneo 1487-ben kezdette el működését. Ez tehát a végső határa a kézirat elkészítésének.

1 Legújabban Berkovits Ilona tagadásba vette Hoffmann Edith tételét. Hosszasan bizonyítja, hogy Felice Petanzio Ragusino e kódexek miniátora. Felfogása szerint pontificálénkat nem sokkal Pruisz püspöki kinevezése után festette (1476), de még a bécsi Kálmáncsehi-breviárium előtt (1481).

2 A kézirat leírását a következőkben adjuk : 1 Hoffmann Edit: Régi magyar bibliofilek, 123 k. 1. 2 Felice Petanzio Ragusino capo della bottega di miniatori di Mattia Corvino, Corvina, 1940, 63—71.