Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre
Blazovicli Jákó: A fizikai okság elve s a kvantumfizika
pot, de a végállapot ismeretében, éppen annak közvetítésével a változás oka s ezzel a két jelenség közti oksági viszony igazolható. Az ok-jelenségből az okozat-jelenségnek előremegállapítása az oksági viszony közvetlen kritériuma. Erről a szubatomáris világban a jelzett okokból le kell mondanunk. Van azonban az oksági viszony igazolásának közvetett kritériuma is, éppen az okozat közvetítésével : az a szubatomáris világban is alkalmazható. Foglaljuk össze a kapott eredményeket. A szubatomáris világban a fizikai okság elvének érvényesülése közvetlenül nem, csak közvetve igazolható. Nevezetesen az ok-okozati viszony alapján egy fizikai rendszer kezdő állapotából nem tudjuk előre meghatározni annak végállapotát. Ennek magyarázata a határozatlansági relációban keresendő, amelynél fogva a szubatomáris rendszerről csak viszonylagos jellemzés adható. Ha az előremegmondhatóság, mint az oksági viszony közvetlen kritériuma a mikrokozmoszban nem is érvényesíthető, az oksági kapcsolat lényege, hogy t. i. az okozat az ok szükségképi folyománya, igazolható. «A kvantummechanika arra kényszerít bennünket, hogy a különböző természetbölcseleti elveket egymástól élesen elkülönítsük, természetismeretünk abszolút jellegéről lemondjunk s az oksági elvet attól függetlenül kezeljük. A kvantummechanika nem cáfolta meg az oksági törvényt, hanem csak tisztázta s más elvektől, amelyekkel nem szükségképpen kapcsolódik, elkülönítette.» 1 VI. Tanulmányunk főcélja ezzel el volna érve : a fizikai okság elve a szubatomáris világban a kvantummechanika felől igazoltnak tekinthető. A kérdés azonban nem kizárólag kvantummechanikai, hanem bölcseleti probléma is. 2 Röviden bölcseleti oldalára is rá szeretnénk mutatni. A fizikai akauzalitás egyik lelkes védője, Exner 3 szerint az okság elve «olyan feltevés, amelynek általános érvénye csak a tapasztalásból volna meríthető, de logikai müveletekkel nem bizonyítható». Exner súlyos tévedésben van az okság «törvényes» 1 G. Hermann i. m. 57. o. 2 A kérdés ilyen oldalú részletes tárgyalását 1. : G. Kahl— Furthmann : Beiträge zum Kausalproblem. Phil. Jahrbuch 46. köt. 1—15, 145—159, 273—290, 417—440, 47. köt. 1—19. 8 Exner i. m. 663. 1.
