Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre
Dr. Radó Polikárp: Esztergomi könyvtárak liturgikus kéziratai
abban a néhány sorban, amit könyvünknek szentelt. 1 A dolog szemléltetésére kissé bővebben ismertetem ezeket a döntő adatokat. Servatius tongerni püspök volt. Tisztelete elterjedt volt. Remaclus (szept. 3.) luxeuili szerzetes, az Ardennes erdőinek vándor missziós püspöke volt, f 671—679 közt, ő alapította Stablo és Malmédy apátságait, sírja Stablóban van. Teodardus Remaclus tanítványa volt, ő nevelte viszont Sz. Lambertet, Maastricht (Tongern) püspökét. 670-ben halt meg. Lambert testét Lüttichbe vitette át, ott van sírja. Severinus nem tartozik ide, helyette meg kell említeni : Hubertet, aki Sz. Lambert tanítványa volt. Sz. Hubert a lüttichi egyházmegye megalapítója. Ez az egyházmegye eredetileg Tongernben volt (Sz. Servatius !), onnan az V. század folyamán Maastrichtbe került. Ennek volt első püspöke Teodardus, majd Lambert. Lambert tanítványa és utóda a püspöki széken Hubert lett, aki 722 körül a püspöki széket átvitte Lüttichbe és mesterét, Lambertet is itt temette el. Oda özvegy (okt. 23.) Amay-ban, a Maas partján Sz György tiszteletére templomot épített és ott a sírja. Tehát ősi szentje a Maastricht-Lüttich-i egyházmegyének. Quintinus et Foillanus, az utóbbi a lüttichi egyházmegyének szentje, ír misszionárius volt s a mai Belgium területén működött. Ő alapította Fosses apátságot és itt is van eltemetve. 1559-ben hasították ki a namuri egyházmegyét, addig azonban Fosses a lüttichihez tartozott. Trudo, bencés szerzetes, frank nemesi családból, Remaclustanítványa volt, a maastrichti egyházmegyében hittérítő volt, f 695. Családi birtokán kolostort épített, melyet Sz. Teodardus szentelt fel ; itt is van eltemetve, a hely neve S. Trond. Eugenius toledói érsek volt ugyan (f 657), de teste 915-ben Brogne-ba került. Brogne 1559-ig a lüttichi egyházmegyében volt. Hogyan került a könyv hazánkba s mióta van itten ? Meggyőződésem szerint a könyv a mai Belgiumban keletkezett és Magyarországon talán mintapéldány volt. Hiszen manap tudjuk, hogy első liturgikus könyveink mintapéldányai észak-frank területről kerültek hozzánk. Semmi akadálya annak, hogy az Oláhkódex a XI. századtól kezdve már hazánkban volt. Az első nyom magában a könyvben található. Oláh Miklós esztergomi érsek a 1 A Pray-kódex tartalma, kora, jelentősége, M. Könyvszemle, 1939, 440.
