Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre
Dr. Radó Polikárp: Esztergomi könyvtárak liturgikus kéziratai
infirmis — f. CCLII : «De sco Joseph» (t. i. egyiptomi József — v. ö. Batthyányi Boldizsár-missaleban is a hasonló misét) — de spinea corona — de passione domini — de 5 vulneribus — contra temptaciones — pro furtis — in diebus rogationum — contra mortalitatem — pro tribulatione — de tribus regibus — de lancea dni (f. CCLVIÏ: tropizált Gloria, mint Batthyányi-missale) — «pro tempestate» — «pro domno papa» — «In honore s. Sigismundi regis pro febricitantibus legantur hec euangelia super caput eius» (f. CCLVIII) — «Apolonie virginis» — «Incipit missa de nupcijs» (f. CCLIX'— CCLX' csonka marad). GCLXI —CCLXIII f.-k hiányzanak ! f. CCLXIV : pro defunctis. f. CCLXV —CCLXXX : «Sequentur sequencie sec. ordinem» köztük : De s. Ladislao (f. CCLXXII), — De s. Stephano rege (f. CCLXXIV) — de s. Elizabeth (f. CCLXXVII). f. (CCLXXXI) ceruzával : «Index a. 1811». A missalét már Knauz 1 ismertette röviden, Dankó 2 pedig felhasználta a húsvéti liturgiáról szóló művében. Knauz röviden leírja a könyvet, eredetére nézve pedig ezeket tartja : «Hogy magyarországi, azt a feljebb feljegyzett magyar szentek miséi bizonyítják, de aligha secundum ritum eccl. Strigon. volt, mert a Canonban sincs archiepiscopo, hanem antistite nostro». A missale részletes vizsgálata meggyőz arról : hogy magyar használatra készült — hogy az esztergomi egyházmegye részére — és valószínűleg pozsonyi templom számára írták. A magyar használatot megmutatja a Sanctorale első tekintetre. Az idevonatkozó anyag a következő : II. 24. Gerhardi mr. et pontificis IV. 23. Adalbert! episcopi et mart. (Rubrum) V. 1. Translatio Elyzabeth (rubrum). VI. 27. Ladizlai regis et cf. (rubrum). VIL 17. Zorardi et Benedict! cf. (fol. CLXXXXIIII': Benedicti et Andreae rubrum!). VII. 29. Translacio s. Ladislai (rubrum). VIII. 15. Deposicio Stephani regis (fol. CCI': commemoracio). VIII. 19. Vigília Stephani regis (fol. CCII'). 1 Knauz I, 1868, 885—887 ; III, 119. 17. sz. 2 Dankó I, 90. és passim.
