Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre

Dr. Radó Polikárp: Esztergomi könyvtárak liturgikus kéziratai

mányomban az esztergomi könyvtárakban található liturgikus kéziratokat, felvéve ezen cikk kereteibe azokat a kódexeket is, amelyek nem magyar eredetűek. Az első magyar egyház megérdemelte volna, hogy a mostoha magyar sors dicsőséges múltjából több emléket őrizzen meg. Ahhoz képest azonban, amennyit várni lehetne, voltaképen nagyon kevés Esztergom középkori liturgikus kincse. A tiszteletreméltó főszékesegyházat végzetes csapások érték : 1196-ban Szent István bazilikája porig leégett, 1304-ben Vencel király, 1312-ben Csák Máté rabolta ki, 15 ezer márka kárt okozva. 1476-ban Beckensloer, a hűtlen prímás rabolta ki, elvive magával a legértékesebb kincseket és kódexeket. Mindezek után arra kell csak gondolnunk, hogy a prímás és a káptalan csak a mult század elején tért vissza a török idők okozta nagyszombati számkivetésből : s így mindjárt érthetővé válik, mennyi értékes kódexnek kellett a rendkívül mostoha körülmények között elpusztulnia. Ennek ellenére esztergomi könyvtárakban 21 liturgikus kódexet sikerült találni. E kódexeknek első kimerítő jegyzékét adom ezúttal, némileg fel is dolgozva, egy-egy szöveget közölve belőlük. Csak néhány kéziratról emlékezik meg és felületesen Ocsovszky Ferenc 1856-ban Csontosi János 1882-ben közölte az esztergomi főegyház kéziratait,

2 de ez csak Palkovich György kanonok 1811-i jegyzékének közlése. A liturgikus kéziratok nem találhatók benne. Üjabban Paul Lehmann járt Esztergomban, idevágó tanulmányában azonban mindössze csak egy liturgikus könyvvel foglalkozott.

3 a) Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár. Itt őrzik a nyitrai káptalan letétjeként azt a díszes XI. századi evangelistariumot, melyet Szelepchényi-kódexnek neveztem el, és amely véleményem szerint Magyarország első liturgikus könyve. Minthogy ezt már kimerítően más helyütt ismertettem, ezúttal legyen szabad ezen tanulmányomra hivatkozni.

4 1 Az esztergomi főegyház könyvtára, Religio 1856, I, 17—19. 27—29. 2 Az esztergomi főegyházi könyvtár kéziratai, M. Könyvszemle 1882, 305—336. 3 Handschriften und Handschriftsbruchstücke des 8—15. Jahrhunderts in Esztergom, Egyetemes Philol. Közlöny 1938, 166—172. 4 Hazánk legrégibb liturgikus könyve : a Szelepchényi-kódex, M. Könyvszemle 1939, 352—412.