Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre
Dr. Lovas Elemér: Árpádházi Margit életrajzának írója — Marcellus.
A szülők részéről Margitra zúdult szenvedést azonban már elhallgatja a legenda írója, és csak Jorg Valter legendája tesz róla a királyi családdal kapcsolatban említést, de ott meg az aláhúzott fentebbi szavak hiányoznak. A 63. kódexlapon Anna hercegnőt tévesen István király húgának mondja legendánk, a 178. kódexlapon ezt a tévedést megismétli, míg a 199. oldalon helyesen nénjének mondja. Fokozza az Annára vonatkozó tévedéseket az a körülmény, hogy a 146. kódexlapon Béla király húgaként szerepel. De ezek csak elírások lehetnek. Többletként, a legendaíró vagy másoló közbeiktatásaként található a 120—3. kódexlapokon a két szenttéavatási eljárás okmányainak közlése. B. Margit sírjának anyagát a 107. kódexlapon vörösmárványnak mondja, a 161. kódexlapon pedig fehérmárványról beszél. Vörösmárvány lehetett a sírüreget lezáró kőlap, fehérmárvány pedig a sír fölött kiképzett és domborművei díszített sírmenza. Nem említi más legenda azt sem, hogy István király leánya, Erzsébet, a zárda főnöknőjévé lett B. Margit halála után, illetve hogy a szigeti zárda káptalantermében temették el ezt az Erzsébetet. De arról már nem szól, hogy milyen előzmények után került vissza Erzsébet a szigeti zárdába. Ugyanitt, a 202. kódexlapon új adat István király sírjának az említése is. Végül új adatot találunk a 221. lapon Judit nővérrel kapcsolatban. Róla azt említi a legendaíró, hogy Igalt ő adományozta a zárdának. Ezek közül az adatok közül legfontosabb Erzsébet sírjának említése, mert ezzel a legenda írására, annak időpontjára, terminus post quem-et kapunk. De erről valamivel később szólunk. A csodákról szóló részben zökkenő ugyan van, de a csodás események rendje megfelel Marcellus szövegében a Bőle-féle kiadás 822. soráig. A zökkenőket az okozza, hogy olyan néhány sort találunk a magyar legendában, amelyet ma nem találunk más legendákban ; vagy az, hogy a Marcellus-féle csodás eseményeket a jegyzőkönyvből vett újabb esetekkel toldja meg, illetve a legendában is megtalálható eseményt a jegyzőkönyvből vett adatokkal pótolja. A 823. sortól kezdve aztán 16 csodás esemény rendje teljesen össze-vissza van forgatva, néhány pedig el is marad. Az eddig említett változásokról, mely a magyar és a forrásául szolgáló latin forrás egyik változata közt tanulmányozható, táblázatunk minden más fejtegetésnél világosabb képet ad. A vastagabban nyomtatott helyek azok forrásait, illetve a forrás nélkül
