Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre
Dr. Lovas Elemér: Árpádházi Margit életrajzának írója — Marcellus.
II. Marcellus legendájának átszerkesztése. Jorg Valter fordítása. Marcellus legendájának aránylag legteljesebb és a már említett többleten kívül szerkezetében is leghívebb fordítását, bár több helyen erősen rövidítve, Jorg Valter készítette el. A fordítás 1454—68 közt készült. Kéziratát a müncheni kir. könyvtár a XV. századi Cod. Germ. 750. szám alatt őrzi (109—143. 11.). Itt már fejezetekre osztva találjuk a legendát. Míg tehát a latin szövegtől való szerkesztési eltéréseknek magyarázatát adná a fejezetek szerint való beosztás, nyilvánvaló, hogy nem vette észre a fordító Marcellus munkájának belső szerkezetét, a szerzetesi életelvek szerint való tagozást : amor Dei, contemptus sui és amor proximi sorrendjében. A szövegben azonban elég pontosan megtaláljuk az egyezést. Legfeltűnőbb az eltérés abban a részben, ahol Szent Margitnak a zárdából való eltávolításáról van szó, mint fentebb láttuk. De az eltérésekből nemcsak az következik, hogy nem a P. Bőiétől kiadott szöveg volt Jorg Valter előtt fordítás közben, hanem az is, hogy a ma ismert szövegben is már történt rövidítés és némi szerkesztési változtatás. Jorg Valter fordítási munkája közben beleesett abba a hibába, amit a legendaírók vagy fordítók általában elkövetnek. Saját koruk tudását beszövik, illetve visszavetítik a régebbi időbe. Csak így történhetett, hogy a régi Nyulak-szigetét, melyet a zárda felépítése után Boldogasszony-szigetének neveztek, saját korának szóhasználatával Szent Margit asszony szigetének mondja, mintha ezt a nevet már a XIII. században is viselte volna. Egyébként ugyanezt találjuk Ranzanus Epitoméjában, B. Margit életrajzi részében is. ők tehát már a XV. század szóhasználatát vetítik vissza kétszáz évvel korábbi időbe. Jorg Valter fordításában a latin legendaszövegtől a következő feltűnőbb szerkesztési eltéréseket találjuk. Jorg Valter szövegének a csodákról szóló részében, tehát a XI—XIII. fejezetekben teljesen azonos szerkesztést találunk, mint a latin legendában. Az életrajzi részben is az I—II. fejezetek keretein belül. De a III. és IV., illetve az V. és VI. fejezeteken belül már nem követi a német szöveg a latin szerkesztést. Ez annál feltűnőbb, mert viszont a változás nem egyezik a magyarnyelvű legenda és Ranzanus legendájának változásaival sem. A német szövegben ugyanis azt tapasztaljuk, hogy a III. fejezet közepe tájára beiktat olyan részeket, amelyek tartalmi szempontból megzavarják a latin legenda
