Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre
Blazovicli Jákó: A fizikai okság elve s a kvantumfizika
A fizikai okság elve s a kvantumfizika. Irta: Blazovich Jákó. A huszadik század fizikatörténetének két legnagyobb eseménye a relativitáselmélet s a kvantumelmélet kiépítése. A relativitás elmélete a makrokozmosz, a világegyetem felé nyitott új, mély távlatokat, a kvantumelmélet a mikrokozmoszt, az atóm titokzatos világát kezdte föltárni a kutató ember előtt. Mind a két elmélet jelentős bölcseleti visszhangot keltett. Nyomukban a bölcselet legkülönbözőbb területein — az ismeretelméletben, a lélektanban, a természetbölcseletben, a metafizikában — új problémák merültek föl, régi kérdések új hangsúllyal jelentkeztek. Szellemtörténeti érdekesség, hogy a bölcseleti visszhang legerősebb szócsövei nem is annyira a bölcselők, mint inkább maguk a fizikusok. A bölcselők a fizika átalakulásával kapcsolatos bölcseleti kérdésekkel szemben eléggé tartózkodók. Ezzel szemben a fizikusok ugyancsak sűrűn csapnak át —• sokszor veszedelmes vakmerőséggel — a bölcselet területére. A legújabb fizikai fejlődés keltette bölcseleti kavargásban egyik legfontosabb probléma a fizikai okság elvének vagy más elnevezésben a fizikai determinizmusnak kérdése. Jellemző, hogy a bölcselők két utolsó világkongresszusának is ez volt egyik legtöbbet vitatott tárgya. A Magyar Filozófiai Társaság is foglalkozott e kérdéssel a modern természettudomány világképéről rendezett vitaülésén. Az idevágó problematikának különben már gazdag irodalma van. Az újkori fizika az okság elvének szigorú, következetes érvényesítésén épült föl. Szemléletében a fizikai lét nem egyéb, mint az ok-okozat természettörvényekkel szabályozott mechanizmusa. A fizikai világban egyenlő okok szükségképpen, mindig egyenlő hatásokat váltanak ki. A szükségképiség olymérvű, hogy ha ismerjük a hatóokot és hatásának törvényeit, magát a hatást már előre meg tudjuk mondani. Laplace 1 sokat idézett nyilatkozata szerint «ha 1 Idézve Louis de Broglie : Matière et lumière (A. Michel, Paris), német fordításban : Licht und Materie (Hamburg, 1939) című munkában, 224. 1. 1*
