Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre

Dr. Lovas Elemér: Árpádházi Margit életrajzának írója — Marcellus.

habemus in scriptis et de tempore mortis et de die». Alig hihetjük,, hogy csak magát ezt a tényt jegyezték volna fel. Jegyeztek ott minden fontosabb eseményt B. Margit életéről csak úgy, mint a monostor, sőt talán az ország egyéb eseményeiről is. Nem szokás sehol sem «in scriptis» csak egyetlen adatot őrizni, mert ahol csak egy volna így írásba foglalva, az hamar elkallódnék. Viszont, ahol egy adat feljegyzésére van valakiben érzék, abban van érzék egy élet folyásának feljegyzésére is. Aki a halált feljegyzi, az oda jegyzi azt is, milyen életnek volt a vége ez a halál. így jutunk lassan egy legendaszerű életrajz létének ismeretére. Lássuk most már, hogy nem ez a legenda van-e a kezünkben és nem éppen Marceilus-e annak az írója. Ebből a célból hasonlít­suk össze Marcellus vallomását a Bolognában nemrégiben talált és Bőle Kornél által kiadott legenda szövegével. Azt előre is tudjuk, hogy a vallomás nem olyan bő, mint a legenda. De ha Marcellus vallomásának anyagát a többi dominikánus adatainál nagyobb mértékben találjuk a legendában, már helyes úton járunk sejté­sünkben. Ha aztán sejtésünket más érvek is támogatják, elérjük annak morális bizonyosságát, hogy a legendát csakugyan Mar­cellus írta. A jegyzőkönyvben: 275—6. 1. postquam habuit septem annos, sicut mihi videtur, semper fuit magne hu­militatis in scopando domos, in la­vando scutellas et ollas, et alia ne­cessaria faciebat pertinentia ad co­quinam. (Ego fui a tenera etate . . . pre­látus et confessor suus.) De mea licen­tia plurima de istis faciebat, et sicut prelátus dominarum monasterii Ve­sprimiensis vidi ipsam facientem hu­militatem predictam. 276. 1. Vidi quando sibi dabantur pretiosa vestimenta, sicut filie regis, pre ni­mia humilitate erubescebat portare illa, cum alie huiusmodi pretiosas vestes non haberent et illa optima vestimenta dabat sororibus indigen­A legendában: 120—5. sorok : Erant enim precipua cordis et corpo­ris humilitas ita ut ab ipsa tenera etate cunctis vite sue diebus humi­lioribus claustri servitiis sese gauden­ter occupari(t) cum omnino famulatu ancillis et famulabus claustri inclusis ultra vires et conditionem suam con­laborans erat coancilla . . . 39—44. sorok : tanti sanguinis altitudo et adhuc te­nera vestes habitus sui si de panno notabiliter precioso supra alias coevas suas fuissent erubescebat portare et si quando cogebatur ob reverentiam parentum scaloribus coquine ablutio-

Next

/
Oldalképek
Tartalom