Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre
Dr. Gál Geláz: A madárfiókák paizsmirigyeinek változásai
Sturnus vulgaris L. Csak egyetlen adat áll rendelkezésünkre. Körülbelül kéthetes fióka pajzsmirigye. Tüszőinek átlagos nagysága (26 /x) az egyhetes és a háromhetes szarkafióka pajzsmirigytüszői közé esik. Bennük sok, jól festődő kolloid található. A chromophil kolloid peremén majdnem mindenütt nagy chromophobcseppecskék láthatók. Ezek az előzőleg lefolyt resorptio utóhatásainak tekinthetők. A tüszőhámsejtek egy mikronnal magasabbak, mint a 3 hetes szarka pajzsmirigy tüszőhámsejtjei. Csak néhány, magasabb hámsejtekkel bíró, még erősebben resorptiós tüszőben találunk a hámban sok és nagy chromophob-cseppeket. A többi tüsző hámsejtjeinek csak peremi részein figyelhetők meg apró chromophob-cseppecskék. A tüszőhámsejtmagvak feltűnően kicsiny átlagos nagysága (1-6 11) arra enged következhetni, hogy e mirigy általában nagyon csekély működést fejt ki. A már említett néhány magasabbfalú tüszőben a magvakban a chromatin-állomány összetömörült s nem kék, hanem sötétvörös színeződésű. Ennek oka az, hogy a világosan áttetsző szerkezetű magvak is, amelyekben a chromatinállomány sok jól megkülönböztethető szemcséből áll, sok eosinophilszemcsét tartalmaznak. Mármost a chromatin-szemcsézet tömörülésénél ezek adják a mag uralkodó színezetét, mintegy a színezet domináns jellegét. Az ilyen magvak mind chromophob plazmával körülvett helyeken láthatók. Lehetséges, hogy ezeknek az eosinophil-szemcséknek a chromophob hólyagocskák képzésében van irányító szerepük. Langendorf ( id. Rauber— Kopsch 15) is megfigyelte a tüszőhámsejteknek ezt a kétféleségét. A tömör szerkezetű csekélyebb nagyságú magvakat fősejteknek nevezte, míg a nagyobbakat s áttetsző szerkezetűeket kolloid-sejteknek. Szerinte az előbbiek nyugalomban vannak. Itt megemlítem Bradway (4) véleményét is, amely szerint bizonyos sejtek egyenesen chromophil kolloidot választanak ki s a tüszőknek különböző sejtjei ugyanazon időben választják ki a chromophil és a chromophob kolloidot. Ez a felfogás valószínűtlen s az eddigi tapasztalatokkal össze nem egyeztethető. Visszatérve a Sturnus fióka pajzsmirigyére, megemlítjük, hogy vérellátása gyengébb fokú. Helyenként egy-egy mitosis is megfigyelhető. Columba domestica L. A házigalamb pajzsmirigyének fejlődését főkép Woitkewitsch (19) alapján vázoljuk. Az 1 napos fióka mirigye gyengén differenciálódott. Szerkezete teljesen olyan, mint a 14 napos tyúkembrióé (7. kép). Az 5. napon már eléri a pajzsmirigynek általánosan jellegzetes szerkezetét. A secretiós működés tehát eddig, illetőleg az 5. és 10. nap között meginduló resorptióig tart. A kolloid felhasználása a 15. napon éri el a legerősebb fokot. Ekkor a legerősebb a belső szervek és a tollazat fejlődése is. A resorptiós működés körül-
