Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre

Dr. Gál Geláz: A madárfiókák paizsmirigyeinek változásai

74 napos fióka. Ebben a mirigyben a resorptiós folyamatok még tovább csökkentek a secretiós folyamatok javára. Ezt elárulja a szövet általános színezete, festődésmódja is. A túlnyomóan resorptiós mirigy tüszőhámsejtjeinek színeződése nem tiszta kék, mint a secretiósaké, hanem vöröseslila. A kolloid mindinkább raktározódik. A tüszők nagyobbodnak. Átlagos nagyságuk 24-2 mikronra emelkedett. A kolloid raktározódását mutatja ismét a színezet. A régebbi kolloid sötétebb, mint a friss kolloid. Á tüszőhámmagasságban nincs lényeges változás az előbbi miriggyel szemben. Átlagos nagysága 6-5 p. A hámsejtmagvak azonban tovább csökkentek 4-5 p átlagos nagyságra. Ez további működéscsökkenést jelent az előbbi mirigyhez viszonyítva. Chromophob kolloid itt is sok látható a chromophil kolloid peremén s a tüszőhámsejtekben is. Az egyes tüszők szorosabban tapadnak egymáshoz úgy, hogy közöttük a hajszálerekbe a csökkent vérnyomás nem tudja a vörösvérsejteket belövelni. A vérellátás tehát szintén csökkent. Eosinophil granulocyták itt is gyakoriak. A tüszőhámsejtek chromatinállományának szerkezetében nincs változás. A házilúd 19 napos embriójának pajzsmirigye még kialakulatlan állapotban van. A 27 napos embrió közvetlenül a tojásból való kibúvás előtti állapotot tünteti fel. Ez a mirigy túlnyomóan secretiós működésű. A végleges tollazat kialakulásával párhuzamosan emelkedik a mirigy resorptiós működése. így fokozódik a 17 napos fióka mirigyének resorptiós működése a 28 napos fióka mirigyében, majd a 42 napos mirigy némi működésbeli visszaesése után az 56 napos fióka mirigyében éri el tetőfokát. Innen kezdve a secretio körülbelül egyenlő fokban figyelhető meg a mirigyekben. Gallus gallus L. Három különböző korú (14,17 és 20 napos) embriót vizsgáltunk meg. A házityúk pajzsmirigyének fejlődésével először Terni (17) foglalkozott. Szerinte a 11 napos embrió mirigye még csak tömör epitheliális kötegekből áll. Elegendő kolloidot tartalmazó tüszők a 15. napon jelennek meg. Hopkins (10) szerint a legelső kolloid a 10. napon, Joshikawa (11) szerint a 11. napon, Woitkewitsch (20) vizsgálatai szerint pedig a 12. napon mutatkozik. 14 napos embrió. A 7. kép a 14 napos embrió pajzsmirigyszövetét tünteti fel. Legnagyobb részében még epitheliális kötegekből áll. Főleg a mirigy szélén találunk néhány, chromophil kolloidot tartalmazó tüszőt. A kifejlődött állat mirigyében is először a mirigy peremén indul meg a secretio. A tüszőhámsejtek között a sejthatárok jól láthatók. Az egyes tüszők között nagyszámú vörösvérsejt mutat-