Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre
Dr. Lovas Elemér: Árpádházi Margit életrajzának írója — Marcellus.
Legendáját 1271 és 1276 közt, 1276 júliusa előtt írta, minthogy utolsó említett évadata 1274, viszont a második szenttéavatási bizottság működésének semmi nyoma sincs legendájában. 1 P. Bőle mindezeket a megállapításokat bőséges idézetekkel bizonyította, de a szerző személyének meghatározására már nem vállalkozott, hanem őt egyszerűen «Fráter Senior», legendáját «legenda Fratris Senioris» néven nevezi. Azt hisszük, hogy a legendaíró személye megállapítható pontosabban is, és reméljük, hogy azt meg is találtuk. Abból indultunk ki kutatásunkban, hogy a legenda írója ezt meri leírni : «felicis et sancte recordations Virginis margarete sororis ordinis fratrum predicatorum in Regno Ungarie vitám et preclara mérita a nobis visa magis quam audita ad memóriám revocamus». Márpedig, ha így áll a dolog, az illetőnek módjának kellett erre lennie, ha pedig módjában volt, a vallomási jegyzőkönyvben meg kell találnunk a személyét. Sorra vettük tehát azokat a dominikánus szerzeteseket, akik vallomást tettek B. Margit életéről és az ő érdemeinek tulajdonított csodákról. Ilyen dominikánus szerzetesek : Fráter Felieianus. Vallomásának első, talán nagyobb fele hiányzik, de a fennmaradt szövegből megállapítható volt a tanú személye. Tudjuk róla, hogy a szigeti dominikánus monostor perjele volt 1271—4. közt, tehát B. Margit halála után. B. Margit személyére vonatkozóan semmiféle vallomási anyag nem maradt fenn tőle, csupán csak Gellei Benedek vakságból való gyógyulásánál, Csák nembeli Máté Erzsébet nevű leányának 1272-ben történt gyógyulásánál, és Káta nembeli Petrucius 1274 pünkösdje táján történt gyógyulásánál szemtanú. Benedek és Erzsébet gyógyulásának történetét hiába keressük a Bőle által publikált legendában, holott nyilvánvaló, hogy a legenda írása idejében már megtörténtek. Csak Petrucius csodás gyógyulása van meg a legendában is, annak 825—45. számú soraiban ; ebből is gondoljuk, hogy a legenda nem a szemtanú Felieianus kezemunkája, mert általa tudott csodákat nem ír meg, csak az kerül a legendába, amit az első szenttéavatási bizottság előtt mások vallomása alapján is jegyzőkönyvbe foglaltak. Hogy most már ő írhatta-e a Szent Margit életére vonatkozó részeket, feltételezve a csodáknak későbbi 1 Lásd Bőle id. m. bevezető fejezeteit. — Később foglalkozunk a legenda írásának pontosabb idejével.
