Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre

Dr. Szalay Jeromos: Nyelvtanírási kérdések különös tekintettel a fiancia nyelvre

«La raison en est simple : le sytle indirect est une forme de pensée, et les grammairiens partent des formes grammaticales ; comment ne voit-on pas combien cette méthode paralyse les études de la syntaxe?» (G. R. M. 1912, 605.) «Lélektani szempontból természetesebb a jelentésből kiinduló tárgyalásmód, mert a tudatban legelőször a lelki tartalom (képzet, fogalom) merül fel, ehhez keressük a megfelelő nyelvi kifejezésmódot.» (Klemm, 15.) A tudatban nem az egyeztetés, a többesszám, a különféle vonzatok jelentkeznek először, hanem a gondolat vagy az érzelem, melynek a nyelv csak kifejezési eszköze. Az alakból kiinduló rendszer megengedhető az anyanyelvi grammatika mondattanában, mert az anyanyelvnél nem a nyelvtanból tanuljuk meg valamely mondattani kategória kifejezésmódját, hanem a gyakorlatból. Az idegenek számára írt nyelvtanokban azonban a tudományos megokolást alátámasztja a gyakorlati szempont is. A beszélő nem azt keresi, hogy az à vagy de prepozícióval milyen határozó árnyalatot fejezhet KÍ, hanem hogy milyen eszközök állanak rendelkezésére, ha pl. időt akar jelölni a mikor, mennyi idő alatt, mióta, meddig kérdésre. A nyelvtanítás szánalmas eredménytelensége ennek a szempontnak az elhanyagolására vezethető vissza. 5—6 évi iskolai tanulás után a növendékek nem tudnak egy épkézláb mondatot megszerkeszteni ezzel a szétszóró, soha össze nem foglaló módszerrel. A formai kategóriák szerint óhajt az előző irányzat egységes mondattani rendszert feállítani s támadja a jelentésből kiinduló rendszert, hogy logikai szempontokat visz be a nyelvi tények rendszerezésébe. Nem vet számot azzal, hogy a beszéd gondolati, érzelmi tartalom közlése s hogy a nyelv főbb jelentésformái, a nyelvtani alapkategóriák logikai alapú, lélektani fejlődési képződmények. (A kérdés mibenlétére I. Klemm, A mondatrészek és szófajok lélektani és logikai alapja, 65—102.) A jelentésből kiinduló rendszerben az alakból kiinduló rendszer fő kategóriái, pl. az accord, a rectio másodrendű kategóriákká lesznek. Bármelyik szempontot is vesszük kiindulópontnak, mindegyiknél érezzük a hátrányokat és az előnyöket. Ezen a nehézségen Jespersen úgy akart segíteni, hogy a két módszer összekapcsolását ajánlotta vagyis két grammatika írását (Philosophy of Language). Sechehaye-nek is körülbelül ez a véleménye : «Toutes les deux (doctrines) sont également justifiées, ou également injustifiées . . . Il ne s'agit pas tant de choisir, que de les prendra toutes deux