Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre
Blazovicli Jákó: A fizikai okság elve s a kvantumfizika
Faragó László. 1 Amennyiben ez csak tudomány-módszertani elhatározást jelent, nem eshetik kifogás alá. De tudjuk, hogy a természettudomány a Hume-féle ismeretelméleti fölfogásnak megfelelően az oksági viszony lényegét is a jelenségek időbeli egymásrakövetkezésében keresi. A metafizikától igyekezett gondosan elzárkózni, de maga sokszor metafizikát űzött. Az ilyen határsértés nem vezethet jóra. A fizika mint exakt tudomány lehet pozitivista — az egyes tudományok öntudatosan elhatárolhatják önmagukat —, de a pozitivista fizika sohasem léphet elő metafizikává, nem mondhat ítéletet metafizikai kérdésekben. Ezt teszi, amikor pl. az előremegmondhatóság lehetetlenüléséből lételméletileg is az okság elvének érvénytelenségére következtet. Helyesen jegyzi meg Pozsonyi Frigyes : 2 «A fizikus kétségkívül nemcsak fizikus, hanem egyéb szellemi képességekkel rendelkező ember is, akinek szükségszerűen van véleménye azokról a szigorúan fizikai tételekről, amikkel a tudományában találkozik. Ez az a pillanat, amelyben a fizikus megfeledkezik pozitivizmusáról és meg is kell feledkeznie róla, ha olyan kérdésekre akar választ kapni, amelyek őt nem mint fizikust, hanem mint gondolkodó embert érdeklik : ha a fizikában megismert tételeknek, a tapasztalati törvényeknek és azok logikai összefüggéseinek exisztenciális értelmét, a puszta pozitív tényállásmivoltukban megnyilvánuló szellemi jelentést kutatja». Mintha az oksági elv körül a kvantumfizikával kapcsolatban támadt zűrzavar az elv értelmezésében elkövetett hibák tudatosulását eredményezné. A Bavink 3—Wenzl 4-féle irányzatra — idehaza Faragó László az egyik képviselője — gondolunk, amely a mechanikai okság elvetése mellett a szubatomáris világban a történések ontológiai okait is keresi, s azokat szellemi erőkben véli megtalálni : a mechanikai okságot szellemi oksággal helyettesíti. «Lehetséges, hogy a történések a bizonytalansági reláció ellenére is a maguk mivoltában determináltan folynak le és a határozatlanság 1 Faragó László : A modern fizikai világkép és az ember. Athenaeum XXIII. köt. (1937.) 114. 1. 2 A modern természettudomány világképe. Filozófiai Értekezések, 10. sz. 14. 1. 3 V. ö. B. Bavink : Die Naturwissenschaft auf dem Wege zur Religion. (Frankfurt, 1937.) U. a. : Ergebnisse und Probleme der Naturwissenschaften. (Leipzig, 1940.) 1A. Wenzl : Metaphysik der Physik von Heute. (Leipzig. 1935.) U. a. : Wissenschaft und Weltanschauung. (Leipzig, 1936.)
