Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre

Dr. Radó Polikárp: Esztergomi könyvtárak liturgikus kéziratai

is, mint Hoffmann Edith megállapította. A könyv mintapéldánya azonban régebbi : a királykoronázáskor beírt név : «Lodouicus» (f. 60) Nagy Lajost jelenti, a császár : «Karolus rex romanorum» (f. 54) IV. Károlyt jelenti, mindez azt mutatja, hogy a mintapéldány 1372 előtt készült (IV. Károly halála). Pruisz-Filipecz a harmadik idegen püspök, akit Mátyás kinevezett. 1431-ben született Morvaországban Prostejowban, talán erről a faluról kapta a nevét ; a prágai egyetem matriculájában egyébként Filipecz a neve. Mátyásnak mindvégig hűséges embere maradt, mint diplomata szerte Európában képviselte urát. 1482 óta egyúttal olmützi érsek is volt. Mátyás halála után 1490-ben lemondott és Magyar-Hradischon a tőle alapított ferencrendi kolostorban felvette a szeráfi pátriárka ruháját.

1 A pontificale további sorsa : először Magyar-Hradischba követte püspök-gazdáját. A könyv végén a házassági áldás írója a szerzetessé lett püspök, amint f. 179 mutatja : «Hic incepit hanc scribere scripturam f. Jo(annes). Orate pro eo». — A könyv innen Nyitrára került és ott 1513-ban Podmaniczky István tulajdona volt (lásd f. 3' bejegyzését). — Meddig maradt Nyitrán, nem tudjuk. Egy bizonyos : a Szent András és Benedek ünnepén adandó püspöki áldás szövege Nyitrán kerülhetett a könyvbe (f. 2'), hiszen az egyházmegye különlegesen tisztelt szentjei voltak. A könyv azután a pozsonyi káptalan könyvtárában bukkanik fel, melynek jegyzékében Knauz Nándor 1866-ban megemlíti.

2 Simor bíbornok aranymiséje alkalmából a káptalan főpásztorának ajándékozta.

3 A könyv nem csupán pontificale, hanem egy rituálé is hozzátartozik és egy benedictionale ; pontosan véve tehát három liturgikus könyv. Megírásának terminus ad quem-jét még két évvel előre tolhatjuk : 1485-re. Ekkor adta ugyanis ki VIII. Ince pápa Joannes Burchardus által összeállított pontificale ját, kódexünk ellenben még XXII. János pápa pontificaleját másolta. 3. Csehországi agenda. Az esztergomi Simor-könyvtárban van egy kis (21-3 X 15 cm) papírkézirat, mely 75 levélből áll és XV. szá1 Bunyitav Vince: A nagyváradi püspökség története I, Nagyvárad, 1883, 308—322: 2 Knauz II, 1866, 220 k.t . Knauz tévesen 176 levélből állónak mondja és XIV. századinak tartja. A most is olvasható mss. 26. jelzet a pozsonyi káptalané volt. 4 Dankó IX, 112—114, nr. 7 ; Catalogus 1887, col. 177. s.