Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre
Dr. Radó Polikárp: Esztergomi könyvtárak liturgikus kéziratai
die.» Ezt is érdemes volna zenei szempontból tanulmány tárgyává tenni. f. 75': üres. f. 76—79': 3. kéz : a XVII. sz.-ban az Exultet-et és a Liber generationis-t írta újra. A passiók könyve kétségtelenül magyar használatra készült. Az Exultet-ben a királyért való könyörgés magyar formájában található : nem «imperatore», v. «christianissimo» (Németország, Franciaország). Ezenkívül leginkább onnan bizonyíthatjuk magyar földön való eredetét, mert a XVI. sz. első felében magyar tulajdonban is volt. A tulajdonos a hátlapon írta be nevét : «Gregoriiis Szuez de Comiati dedi Szapones Villi.» Komjáti Szűcs Gergely tehát nyolc és fél szaput adott kinek, miből, nem tudjuk. Azt sem tudjuk, ki volt ő, mi volt a foglalkozása, vájjon plébános volt-e, vagy kántor. Azt ellenben tudjuk, hogy a két bekötési tábla belső oldalán ő írta azokat a magyarnyelvű sorokat, melyeket részben már Knauz közölt, 1 és mi most teljes egészében leközlünk : Az elülső tábla borítólapján : «0 istennek kazdagsaganak es bolezesegenek es értelmenek mii volta mell ighen megtudhatatlanok az ew itelesi. Es vegere mehetetlenek az ew utaij. Mert kiezoda tutta meg az istennek akarattat Auag kiezoda volt ewneki tanaczadoia. Auag kiezoda adot elossor valamit evneki, mellet esmeglen evneki meg kelle fizetni, mert mindenek evtule vannak es ev altala es ev benne wneki adassék az diezoseg mindörökké, amen. Ad Romanos XI.» A hátsó tábla belső borítólapján : «Teged isten mi diczerionch, teged Wrnak mi es vallunk. Teged eurek isten minden földi allat dicer. Neked Kerubin es Serafin mindenkoron enekelnek. Szent szent Wristen diczo kit az teles menorszag es fold folseggel diczoseggel.» 12. Pinelli-féle pontificale. Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár MSS I. 214. jelzet alatt egy díszes hártyakéziratot őriz, melynek nagysága 28-3x20-2 cm és 54 levélből áll. Megírásának kora, a tulajdonos hivatali idejébe esik : 1491—1495. — Díszítése 1 Knauz Nándor: Lányi Károly magyar egyháztörténete I, Esztergom, 1866, 484. — Knauz itt «Chompor Gergely birtokában volt régi gradualéról» beszél. Mivel az általam kijegyzett szöveg az itt közölttel azonos, viszont nr.m gradualéba írta, hanem a passiók könyvébe, fel kell tételezni, hogy Knauz elcserélte valamilyen feljegyzéséből a nevet is (Chompor), könyvet is.
