Dr. Kocsis Lénárd: A Pannonhalmi Főapátsági Szent Gellért Főiskola évkönyve az 1940/1941-I tanévre

Blazovicli Jákó: A fizikai okság elve s a kvantumfizika

engedhetetlenül szükséges alap a statisztika fölépítésére». Tehát még ha elfogadjuk is azt a véleményt, hogy a makrokozmosz törvényei statisztikus jellegűek, Planck szerint a mikrokozmoszban uralkodó törvényszerűség szükségképiségben gyökerezik, azaz dinamikus. 2. Tegyük fel, hogy a szubatomáris világban merően valószínűségi, statisztikai törvények uralkodnak ; az akauzális fölfogás ezzel sincs igazolva : a statisztikai jelleg nem zárja ki az oksági viszonyt. Jordan

1 szerint a makrofizika statisztikai törvényei lényegük szerint az okságban gyökereznek. A statisztikai törvényszerűség egyik legegyszerűbb esetét, a kockavetést hozza fel példának. Mint ismeretes, nagyszámú dobásnál — ha a kocka egyébként szabályos, az anyag eloszlása olyan, hogy a geometriai középpont összeesik a súlyponttal — az egyes lapok körülbelül egyforma számban mutatkoznak. E szabályszerűség alapja csak az egyes vetésekben kereshető. De világos, hogy minden egyes vetés külön-külön kauzális jelenség, a dobás eredménye elvileg előre megállapítható is volna. A szabályszerűség statisztikai, illetőleg valószínűségi jellege tehát az oksági viszonyban gyökerezik. Másként áll a dolog Jordan szerint a szubatomáris világban. Ott egy esemény, mérési eredmény előre megmondása a rendelkezésre álló adatokból nemcsak gyakorlatilag, de elvileg is lehetetlen. Jordan szerint a mikrofizikában a fizikai okság elvét el kell vetnünk, mert egy rendszer kezdeti állapotától nem tudjuk előre megállapítani annak véghelyzetét. Jordan tehát számos kvantumfizikussal együtt az oksági viszony lényegét nyilvánvalóan az előremegmondhatóságban jelöli meg. Bay Zoltán

2 szerint is a kauzalitás lényege éppen az, hogy adott kezdőhelyzettől a véghelyzet kiszámítható. Az előremegmondhatóság s a kauzalitás viszonyát külön vizsgálat tárgyává kell tennünk. A vizsgálat eredménye egyúttal felelet is lesz kérdésünkre : vájjon a törvény statisztikai jellege egyértelmű-e az akauzalítással ? IV. A fizikai okság elve kimondja, hogy az ok-okozati viszonyban álló két jelenség közül az okozat-jelenség az ok-jelenségnek szükségképi folyománya. Ez a kapcsolat léti (ontológiai) objektívum. 1 P. Jordan : Anschauliche Quantentheorie (Berlin, 1936) 282—286. 1. a A modern természettudomány világképe. Fil. Értekezések, 10. sz. 14.1.