Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1916-1917-iki tanévre
Dr. Schermann Egyed: A Szent-Benedek-Rendnek úgynevezett «nullius»-apátságai. (Folytatás.)
tése előtt vegyenek részt a körmenetben, hanem még helyüket is megállapította: az apát közvetlenül a püspök után, tehát a káptalan előtt foglaljon helyet, de a szerzetesek a világi papság után. 1 Ez természetesen nagyon bántotta a szerzeteseket, mint a kik külön egyházterületen laktak. Azért a zsinati congregatióhoz fordultak jogorvoslásért. A congregatio 1589. szept. 13. kelt iratában azt mondja, hogy ezt az ügyet a mult évben sokáig tárgyalták s végre kimondták, hogy a szerzetesek nem hívhatók meg a körmenetekre, miként a püspökhöz intézett iratban bővebben kifejtették. De mivel az apát most jelenti, hogy a püspök azóta is kellemetlenkedik a szerzeteseknek és mivel az apát kéri, hogy az illető iratnak egy példánya neki is megküldhessék, hogy az apátok a jövőben védekezhessenek, azért a congregatio most a követk. tartalmú iratot küldi neki: 1579. aug. 13. a congreg. együttes ülése úgy döntött, hogy a cavai monostor szerzetesei a trienti zsinat 25. ülésének a szerzetesekről szóló 13. fejezete alapján nem kényszeríthetők a körmenetekben való részvételre, mivel ők egyrészt nullius dioeceseos, másrészt pedig nem mondhatók exemteknek, a kik soha sem voltak alárendelve és végre az ap. szentszéktől jóváhagyott egyezkedés miatt sem, melyet a szerzetesekről szóló 22. fejezet nem semmisít meg. 1580. szept. 13. Philippus Boncampagnus, Card. S. Sixti. 2 A cavaiak valóban nem mondhatók exemteknek a cavai püspökségre vonatkozólag, mert ők előbb voltak, mint a területükből kihasított püspökség. Paviai Miklós apát (1578—82.) kieszközölte XIII. Gergelynél, bogy a mindenkori nápolyi nuntius az apátság jogainak s kiváltságainak védelmezője legyen. 3 XIV. Gergely 1590. decz. 8-án kelt iratában azt mondja, hogy a cavai apát a zsinati congregatio helyeslése mellett már eddig is a követk. jogokat gyakorolta: teljes püspöki joghatósága, külön területe és zsinattartási joga volt és tartott is zsinatokat, meg zsinati vizsgálókat rendelt, a lelkészi hivatalokra pályázatot hirdetett, lelkészeket approbált, helyettes lelkészeket rendelt, bérmálj apostoli megbízásokat, főleg a házassági fölmentésekre vonatkozólag 1 Guillaume i. m. 319. lapon. 3 Guillaume i. m. 323. lapon. 2 Bullar. Cassin. I. pag. 238.