Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1916-1917-iki tanévre
Dr. Schermann Egyed: A Szent-Benedek-Rendnek úgynevezett «nullius»-apátságai. (Folytatás.)
A cassinói bullariumban is van egy ,jan. 14-ről,- de 1092-ből keltezett bulla, mely tartalmilag nagyjában megegyezik az előbb közölt bullával, csak épen Roger herczeg adományát nem foglalja magában. JafféLöwenfeld nem ezt értik, mert ezt az Ad hoc nos kezdetű bullát is kereszttel jelölték meg, hanem azonos keltű más bullát, melyhez azonban nem tudtam hozzájutni. A két bulla eleje teljesen megegyezik. De a jan. 14. bullában hiányzik a szept. 14. bullának 6. és 7. pontja; a 8. és 9. pontnak pedig a jan. 14. bullában megfelel a 3. és 4. pont. Ennek 5. pontja szerint a salernói egyházmegyén kívül lévő apátsági templomok a cathedraticumon kívül teljesen exemtek a megyés püspököktől és a cathedraticumot sem a szerzetesek, hanem az alkalmazott világi papok fizetik. A 6. pont szerint az apátságnak plébánia-templomaiban akár a szerzetesek, akár a világi papok az egész lelkészi hivatalt gyakorolhatják, ha erre alkalmasak. A 7. pont a pápai oltalomról szól. A 8. pont szerint, mivel az apátság összes egyházaival csakis a római egyháznak van pleno iure alárendelve, annak kifejezésére évi 3 aranyat fizessen. A 9. pont szerint csakis 100 évi elbirtoklás érvényesülhet az apátság ellen, ép úgy mint a római egyház ellen. A 10. pont szerint a kinek panasza van az apátság ellen és ügyét nem akarja az apátsági bíróság előtt elintéztetni, az a pápához vagy követéhez fordulhat. 1 Az apátságnak tehát rendes bíráskodási joga van és csak kivételesen fordulhatnak a felek a pápához vagy követéhez. Ezt a bullát III. Sándor 1169-ben és utóbb III. Pál 1537-ben megerősítették. Akármelyik bullát nézzük, abban, a mi minket elsősorban érdekel, megegyeznek, hogy t. i. a pápa az apátságot saját külön területtel bíró valóságos nullius-apátsággá tette (illetőleg az 1089. évi bullában megadott jogokat még jobban kifejtette és növelte), a hol az apát a teljes püspöki joghatóságot gyakorolja, a bíráskodást is. A különbség csak az, hogy a szept. 14. bulla szerint az apát a pontifikáliákat is gyakorolhatta, sőt még bérmálhatott is, bár ez névszerint nincs megemlítve, a jan. 14-iki bullában pedig ezekről nincs említés. A magát jogaiban sértettnek érző II. Alfanus salernói érseknek a pápa 1098. aug. 6-án megígérte, hogy elégtételt ad. 2 1 Bullar. Cassin. I. pag. 8. 2 Jaffé-Löwenfeld I. pag. 693.
