Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1916-1917-iki tanévre

Dr. Schermann Egyed: A Szent-Benedek-Rendnek úgynevezett «nullius»-apátságai. (Folytatás.)

modenai érsek és apátsági kommendator 1902. jún. 5-én, a ravennai szék üresedésekor azt kérte, hogy minden további kellemetlenség elkerülése végett az apátságot a modenai egyháztartományhoz csatolják. XIII. Leo, bár hiteles okmányokból tudta, hogy 1586. óta az apátság úgysem tartozott a ravennai egyháztartományhoz, mégis biztonság kedvéért de plenitudine potestatis 1902. szept. 23-án a consistorialis congregatio határozatával a modenai egyháztartomány alá rendelte.

1 Streit szerint az apátság területén van 35.049 hívő, 6 esperesség, 31 plébánia, 91 templom és kápolna, 64 világi pap, 30 növendékpap és 7 zárda 76 apáczával.

2 A főforrás Nonantola történetéhez Tiraboschi : Storia deli' augusta badia di Nonantola, két kötet. Modena 1784. sajnos, nem állott rendelkezésemre. V. Cava vagy La Cava (Cava dei Tirreni, SS. Trinitatis Cavae) Délolaszországban, Salerno és Amalfi között. A) Az apátság általános története. Alapítója Alferius, a salernói Pappacarbone nemes langobard család sarja, a salernói herczegek rokona, a ki 931-ben született és utóbb jogi ismeretével annyira kitűnt, hogy II. János és III. Guaiamar (Weimar) berezegek sokszor fontos ügyek elintézésére használták föl. így egy alkalommal III. Otto császárhoz küldte Guaiamar; onnan pedig mint apoerisiariust Francziaországba. Útközben veszedelmesen megbetegedett és Torino mellett a clusai sz. Mihály kolostorban ápoltatta magát. Ott megfogadta, hogy ha életben marad, Istennek szenteli életét. Ugyanakkor sz. Odilo clugnyi apát is ott tartózkodott s Alferius közölte vele fogadalmát. Odilo magával vitte Clugnybe s 995-ben beöltöztette. Az ujoncz szép haladást tett és apátja _ megkedvelte. De Alferius nem maradhatott mindig ott. Mert körülbelül 988. óta ugyanott, a hol később Cava keletkezett, a Manso apát kegyetlensége elől menekülő Liutius nevü cassinói szerzetes élt, a kit Guaiamar herczeg nagyon megkedvelt, de a ki 1009-ben ismét visszatért Cassinóba és ekkor Guaiamar herczeg rokonát, Alferiust kívánta a maga közelében. Erre vonatkozó kérelemmel fordult tehát Odilohoz és ő 1010-ben megengedte, hogy Alferius Salernoba menjen és a sz. Benedek kolostor szerzetese legyen. De nemsokáig maradt ott, mert magányos élet után vágyódott. Egyik napon tehát elnienekült Salernóból és La Cava legmélyebb barlangjába (Cava 1 Acta Leonis XIII. Vol. XXII. pag. 213. 2 Atlas hierarchicus pag. 81.