Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1916-1917-iki tanévre

Dr. Schermann Egyed: A Szent-Benedek-Rendnek úgynevezett «nullius»-apátságai. (Folytatás.)

időben, kitűnik III. Czelesztinnek 1197. jún. 4-én kelt iratából melyben korholja a szerzeteseket, hogy a bérbeadott birtokokat még az előbbi bérlő életében másnak is bérbe adják, úgyhogy az előbbi bérlőnek még örökösök nélkül való elhalálozása után sem kerülnek vissza a birtokok az apátsághoz, hanem az újabb bérlő kezébe mennek át. Inti őket, hogy ezzel a rossz szokással hagyjanak föl.

1 Bár az eddigiek szerint a nagyon viszontagságos múltú apátságnak többször védelmére keltek a pápák, lassanként megváltozott a helyzet és gazdagságánál fogva ez az apátság is a kommendarendszer áldozatává lett. 1303-ban de Prato Miklós dominikánus, a ki spalatói püspökből és a pápának római vikáriusából ostiai bíboros püspök lett XI. Benedek alatt, még Guido apát alatt az apátság administratorává lett. 1320-ban pedig Guido püspök kapta meg az apátságot. 1404-ben Jakab veronai püspök kapta meg és még ugyanabban az évben Gossa Boldizsár bíboros, bolognai követ, a későbbi XXIII. János ellenpápa. 1450-ben estei Guro, a ferrarai gróf fia kapta meg és így szinte kizárólag az Este-család birtokába jutott mint kommenda és az Esteiek bíborosoknak, püspököknek juttatták, minek következtében alig néhány szerzetes élhetett ott. 1514-ben a czisztercziták vették át az apátságot, de a kommendát ők sem tudták megszüntetni és azért csak ketten-hárman tudtak ott megélni. 1561-ben borromei sz. Károly, milanói érsek is kommendatora volt. 1603. okt. 30-án VÍIL Kelemen beleegyezett az apátság némely javainak saecularizatiójába. T. i. sok birtok már világiak kezében volt és a modenai herczeg kérelmére a pápa kimondja, hogy a ki az apátság javaiból bármi czimen (precarium, emphyteusis vagy más ilyen szerződés) bír valamit, ha az értéknek 5 százalékát lefizeti, sajátjává lesz a birtok. így tette fokonként tönkre a kommenda-rendszer ezen egykor Cassino mellett legjelentékenyebb olasz apátságot és miután magaslatáról leszállott, XIII. Kelemen 1768-ban megszüntette. VII. Pius 1803-ban a politikai kényszer nyomása alatt jóváhagyta a megszüntetést, de miután nyugodtabb idők következtek be, visszavonta a megszüntetést és a consistorialis congregatiónak 1820. decz. 15. határozata alapján kiadott ap. irat azt rendelte, 1 Jaffé, Regesta Roman. Pontif. II. pag. 634.