Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1916-1917-iki tanévre
Dr. Schermann Egyed: A Szent-Benedek-Rendnek úgynevezett «nullius»-apátságai. (Folytatás.)
A Szent-Benedek-Rendnek úgynevezett «nullius »apátságai, (Folytatás.) 1 IV. Nonantola Északolaszországban Modena városa közelében. A) Az apátság rövid története. Sz. Anzelm, friauli herczeg sógorának, Aistulf langobard királynak segélyével Nonantola helységben, 10 kilométernyire északkeletre Modenától, 752-ben kolostort alapított. Erre Rómába ment, a hol II. István pápa fölvette a SzentBenedek-Rendbe és egyúttal a tőle alapított apátság élére állította (baculum pastoralem et pediües secundum Ordinem Romanum ei traditit, i. e. monachum simul et abbatem instituens, mondja Mobilion) és I. sz. Szilveszter pápa ereklyéit ajándékozta neki és azért az apátság neve Abbatia S. Silvestri Nonantulana. Aistulf király 753-ban jóváhagyta az alapítványt és ő, valamint utódai, továbbá a felsőolaszországi nemesek és a német-római császárok bőséges adományokkal gazdagították; már Anzelm idején 1144 szerzetes élhetett az apátsághoz tartozó kolostorokban. Dezső király azonban, valószínűleg politikai okokból, száműzte a szent alapítót, a ki 7 évig Monte-Cassinóban élt és távollétében Vigilantius szerzetes kormányozta az apátságot. Dezsőnek elfogatása után (774.) Anzelm visszatért és I. Adorján pápától Aistulf adományának megerősítését nyerte meg. Majd pedig Ursus herczeg fia, János, sok birtokot ajándékozott neki 802-ben. Nagy Károly is sok adományban részesítette az apátságot, egyebek közt plébániákat is (plebes) adott. Miután Anzelm 50 évig kormányozta apátságát, 803-ban halt meg ugyanott. Utóda Péter volt '(803—20.), a ki az apátság jövedelmeit összeiratta. Ő 812-ben a trieri érsekkel és Amalarius bíborossal együtt N. Károlynak követe volt a konstantinápolyi császárnál. 814. aug. 1-én Jámbor Lajos király Aachenben jóváhagyta 1 Lásd a tavalyi Évkönyvben az 57—133. lapokon.
