Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1916-1917-iki tanévre
Dr. Yárkonyi Hildebrand: Kritikai jegyzetek az ujkantianismus tör-ténetéhez
8. Azok a gondolatmenetek, melyek bennünket a tiszta logismus belső ellenmondásainak s elégtelenségének feltárására vezettek, nagyon rokonok egy más, de hasonlóképen fontos kérdés gondolataival. Ez a kérdés a külső világ realitásának a problémája. Az ismeret alakjának és anyagának viszonya, voltaképen ugyanazon viszony, mint amely fennáll az ismerő alany és a megismert külső világ, a realitás között. A különbség a kétféle kérdés-feltevés között talán csak annyi, hogy az alak-anyag kérdése inkább a logikum síkján mozog, míg a realitás-probléma sok lélektani kérdést is felölel (pl. az én-tudat kialakulása, — hogyan különül el a nem-én képzete az én-tudattól stb.), melyeket az alak-anyag kérdésének köréből a neokantiánusok szigorúan kirekesztenek, jóllehet, mint épen az előbb láttuk, a lélektani eredetet teljesen figyelmen kívül itt sem hagyhatjuk. Minthogy tehát az ismeret alakjának és anyagának kérdése nem más, mint a realitás-probléma körének egy részlete, «segmentuma», nem csodálhatjuk, hogy ezzel a problémával azok is bőven foglalkoznak, kiknek a figyelme elsősorban a realitás kérdésére van irányozva. A realitás kérdésével foglalkozók közül különösen két philosophus ért el szép eredményeket a mi kérdésünkben; ezek: 0. Külpe és M. Frischeisen-Köhler. Külpe nagy művében, 3 8 mellyel mintegy a jövő bölcselkedésének az irányát és uralkodó kérdését jelöli meg a realitás-problémában, bőven foglalkozik a neokantiánusok ismeretelméletével s nagyon mély és részletes kritikában részesíti a tiszta logismus gondolatait. Mesteri elemzéssel emeli ki alapgondolataikat és feltevéseiket s gondosan leméri bizonyító erejüket. Az ismeret alakjának és anyagának kérdése is oly részletes és alapos megvilágításban részesül Külpénél, hogy épen ezekre a részletekre való tekintettel fölösleges volna itt a kérdéssel bővebben foglalkoznunk. A jelen cikkben csak arra szorítkoztunk, hogy egyetlen oldalról vegyünk birálat alá a logismus rendszerét és csak egy hiányát világítsuk meg lehető élességgel. Tételünk csak az volt, hogy a logismus nem kerülheti el az adatást s következőleg nem tudja felszívni teljesen az ismeret anyagának irrationalitását. E szemponton kívül még számos más is kínálkozik annak, ki a logismus bírálatát teljesebben és gazdagabban meg akarja kísérelni. E szempontok gazdagsága épúgy ajánlja Külpe mély és alapos munkáját, mint az elemzés kifogástalan élessége s a kritika találó ereje.
