Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1916-1917-iki tanévre
Dr. Yárkonyi Hildebrand: Kritikai jegyzetek az ujkantianismus tör-ténetéhez
tért át a végső kérdések megoldására. Az a tétel azonban, hogy Kant nem törődött a világ metaphysikai alkatával, hanem ismereti képével, most azért érdekel bennünket, mert sokkal tökéletesebben -áll e tétel a marburgi iskola céljaira. Cohen, Natorp, Cassirer stb. (ezeket hívják szorosabb értelemben «neokantiánusoknak») nem törődnek a valósággal, hanem csak annak képével, úgy, ahogy az a tudományokban, különösen a mathematikai természettudományban kialakult. 3 4 A gondolat szüli a létet, mondja Cohen s ezt úgy kell érteni, hogy pl. a fizikusnak csak az «létezik», amit ő meghatározott, neki egy «létező» nem egyéb gondolattartalomnál, fogalomnál. A tudomány fogalmakból építi fel a maga rendszerét s csakis ez a rendszer, ez a fogalom-hálózat az, ami a marburgiaknál figyelem tárgyát teszi; nem a lét a maga közönséges, vagy metaphysikai értelmében, hanem ennek visszatükröződése a természettudományi «könyvekben». Mikor a marburgi bölcselő ezt a kifejezést használja: «természet», akkor nem a mindennapi életnek azt a jelenségét érti rajta, amit a költők megénekelnek, amit Giordano Bruno mámoros lelkesedéssel köszönt s a gazdasági élet számításai alapjává tesz, nem, a marburgi iskola szemében a «természet» szava egy fogalmat jelent, vagy esetleg a fogalmak bizonyos összegét, semmivel sem többet. A tér vagy az idő helyettesítve van ezen rendszerben a tér és az idő fogalmával; s az, amit pl. « meleg »-nek mondunk, nem egyéb, mint mennyiségi képlettel kifejezhető összetalálkozása bizonyos szintén fogalmakban megállapítható physikai jelenségeknek. Nem akadunk tehát ebben az egész bölcseletben egyetlen-egy önálló «dologra» sem, a dolgok, folyamatok, létezők, minden feloldódik a fogalmak tiszta rendszerében. Soha még ennyire fogalmi és észelvi (rationalis) rendszert nem látott a világ. Kant «magánvalója», ez a nagy szálka minden neokantiánus szemében, a legnagyobb gonddal ki van küszöbölve a marburgi bölcseletből; az ő «tour d'ivoire»-jába zárkózva, nem fogad el mást, mint fogalmakat, s Cohen szerint «fölületes beszéd» az, hogy Kant az ismeretelméletét ily magánvalóra alapozta. Mikor Kant erről beszél, azt egyedül csak azért teszi, hogy alkalmazkodjék az olvasó naiv gondolkodásához, s így jobban megértesse magát. A «Ding an sich» csak pedagógiai célokat szolgál Cohen szerint Kant rendszerében. Vagy pedig, ha mégis méltóbb helyet akarunk a magánvalónak biztosítani, akkor legjobb lesz, ha rajta az ismerésfolyamat végső célját értjük, a fogalmi rendszer befejezését., S mivel a rendszer, vagyis a fogalmak összege sohasem lehet telis*
