Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1916-1917-iki tanévre

Sörös Pongrácz: Uriás pannonhalmi apát levelei a tatárjárás idejéből

fogtak s mikor a budai Szatmár alatt egyesült János Zsigmond hadaival, az előző kudarczot diadal váltotta föl. János Zsigmond s a budai basa először Erdőd ellen indultak. Székely Antal iparkodott az ostromlott várnak segítséget nyújtani és Szatmárból, melynek védelmében igen számítottak Székelyre s a magyarországi részen nyomatékos dicsérettel emelték ki megbízhatóságát,

1 cseltámadásaival, kirohanásaival dolgozott a vár fölmentésén. Czélját azonban nem tudta elérni; Erdőd kénytelen volt meghódolni. Hogy Szatmárból többet nem tehetett, ennek az is oka volt, hogy az itteni, mint mondják, úgy 2000 főnyi őrség nagyon magára maradt. Schwendi kénytelen volt visszahúzódni, serege csekélyebb volt, hogysem támogathatta volna a szatmáriakat.

2 Mire pedig hadai új csapatokkal megerősödtek, akkor az udvar rendeletére kénytelen volt a budai basával fegyverszünetet kötni. A fegyverszünet nem akadályozta Schwendit, hogy az erdélyiek hódításai egy részét vissza ne szerezze, de megfelelő tüzérség és lovasság hiányában nem folytathatta a harczot úgy, a mint szerette volna.

3 Pedig a támadások folytatása nagyon megfelelt volna Székely szándékának, terveinek. Ő Laszkyval még 1566 nyarán is tervezte, hogy a moldvai zavarokat fölhasználva, két oldalról támadnak az oláhokra és megboszulják a despota halálát. Azonban Schwendi küzdelmének ellanyhulása, főleg pedig az a nagy török támadás, mely 1566-ban hazánkra zúdult, megakadályozta a tervezett kettős megrohanást. A harczból azért nem vonta ki magát s azon küzdelemben, melyet Schwendi a török támadás idején az ország felső vidékén vívott, neki is része volt. Egyik sikeres csatáját Munkácsnál nyerte meg, hol 100 foglyot ejtett; ebből 40 szeptember 13-án már Kassán volt.

4 Bizonyára még több eredményt ért volna el, ha Schwendi, kit «keserves szívvel és nagy búsulással» hívogatott kassai táborából, segítséget adott volna neki. Az 1566-i, Miksa részéről csúfosan viselt hadjárat után, nem számítva, hogy a Dobó—Balassa-féle összeesküvés ügyében 1 Történ. Tár, 1878. 485. , 2 V. ö. Istvánffy szeptember 1-i Dudithhoz írt levelét, Koller : História episc. Quinqueeccl., VI. 235. 1. Dicono, írja még Istvánffy, che Ii nostri non passino sediei millia in tutto, insieme con quelli, che sono in Zacmar, che ci sono da do millia. Li turchi et Transsylvano per quanto se diçe sono piu di trentacinque millia. 3 Yenetianische Depeschen von Kaiserhofe, III. 331., 348. I. i Történ. Tár, 1903. 313—314., 319-.320. 1.