Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1916-1917-iki tanévre

Sörös Pongrácz: Uriás pannonhalmi apát levelei a tatárjárás idejéből

mellett meg kell ígérni, hogy Laszky a Somlyai Báthoryak összes javait megkapja, emezek pedig 5—5 száz jobbágyot; azt is adják még hozzá, hogy csak terjeszszék elő, ha még kívánnak valamit, semmiféle kegyet meg nem tagadnak tőlök. Forgách fölszólalása után Ferdinánd megváltoztatta fölfogását s nemcsak a titkos hadfogadást engedte meg Heraklidesnak, hanem még 8000 frt segélyt is folyósított számára.

1 Laszky és Zay buzgón fáradoztak a hadjárat előkészítésén s főleg a sereg toborzásában fejtettek ki nagy buzgóságot s ők, Székely Antal, Roussel, De Ville, Kukurszky Péter Lengyelországban s Felső-Magyarországon 1600 ember körül járó sereget szedtek, a mely nyolcz ágyút is kapott. A sereg eléggé növekedett. Midőn Sz. Mihály előtt három nappal csapatszemlét tartottak, volt a despotának «800 magyar és cseh gyalogvitéze, 100 német nehéz gyalogja, 130 flandriai és olasz (vagy mint mondták burgund) puskása, 1600 magyar és lengyel huszárja, 40 testőre s 8 ágyúja».

2 A vezérségre — Heraklides után — Zay Székelyt nyerte meg. Zay ismerte ugyan ennek azon tulajdonságát, hogy, mint a féle zsoldos, sok pénzt akart, de azt hitte, hogy e tekintetben Heraklides nem fog a siker után fösvénykedni s ennek ígéreteivel támogatva Székely vállalkozott a feladatra s benne a sereg olyan embert kapott, «a ki a túlerőtől soha nem félt s kinek vakmerősége három országra szólt».

3 Székely már csak azért is vállalkozott a kalandos harczra, mert megfelelő állás nélkül volt. Azon erőszakoskodások miatt, a melyeket kapitányságában elkövetett, ámbár Ferdinánd elismerte róla, hogy nem minden tettének önzés az oka, hanem a fölség érdeke kényszerítette rá, hogy közben-közben «szabadabban» járjon el, 1561 őszén megfosztotta állásától. így tehát állástalan állapotában könnyen vállalkozott a despota seregeinek vezetésére.

4 1 Forgách, id. m. 220. s köv. 1., v. ö. Forgách Ferencz a történetíró cz. dolgozatom, A pannonh. főapátsági főisk. évkönyve az 1912—1918-iki tanévre, 159. 1. 2 Thallóczy, id. m. 184. I. 3 Thallóczy, id. m. 134. 1. 4 Egy 1561 nov.-i jelentésben írják : Facta Antonio Zekel pleraque suae sacrae maiestati non sunt probata propter miserae plebis aorumnas atque ideo loco ilium movere est dignata ; quamquam ílie non privati emolumenti causa, sed necessitate temporum f'erente defendendae ditionis maiestatis suae sacrae causa interdum libentius agere coactus esse dicatur. Verancsics iratai közt, Magyar történ, eml. írók XIX. 301. 1.