Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1916-1917-iki tanévre

Palatin Gergely: A Dx fényhullám absolut hosszának meghatározása üvegrácsokkal

A legrosszabb üvegnél, a melyik t. i. legkevésbbé planparallel : y = V- 11". Legyen n = 1.5, akkor i, = 3' 36" r = 2/s cp = 4' 47"; r, - 2/s i, = 2' 24". E szerint az A) képlet második tagja: 2.sin V 11' sin

2 1' 12" log cos 4' 47" 0-3010300 7-3200414—10 3-0845426—10 10-7056140—20 9-9999996- 10 0-7056144—10 ennek numerusa: 0.000 000 000 51. Ez oly kicsi szám, hogy bizton-bátran elhagyható, s így A) képlet szerint:egyrészt -— = sin ß — i, és - , x n. o , • . másreszt — = sm p, + innen következik, hogy: ß — i = ß, + h v

a£Y += o és cos + *,)=!. A rácsok «állandójának»: (e) meghatározása. Mint már említettem, kezdetben eltértem a rácsok s-jának meghatározásánál az eddig szokásos eljárástól. Azt hittem, hogy egyrészt sokkal pontosabb eredményt fogok elérni, ha azon a módon, a hogy az osztógép a rácsokat karczolja, állapítom meg közvetetlenül a használt csavarnak egyes meneteit s közvetve ezekkel a rács barázdáinak egymástól való távolságát, másrészt elérném azt is, hogy nem kellene akkor valamennyi rácsot külön mérésnek alávetnem.