Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1916-1917-iki tanévre

Dr. Schermann Egyed: A Szent-Benedek-Rendnek úgynevezett «nullius»-apátságai. (Folytatás.)

XI. Kelemen 1716. ápr. 2-án a szokott föltételek alatt mindenkinek, a ki a monte verginei templomot meglátogatja, évenként egyszer nyerhető és a szenvedő lelkekre is alkalmazható teljes búcsút engedélyezett.

1 XIII. Benedek 1729. márcz. 26-án megmagyarázza a nápolyi nuntiusnak fölhatalmazását. Gallueci Pál generalis apát és a procurator generalis előadják, hogy bár a rendnek a trienti zsinattól követelt módon a kolostorban lakó szerzetesei, ha a kolostoron kívül követnek el vétséget, IV. Orbánnak 1264. jan. 13-án kiadott irata szerint és a Trid. sess. XXV. cap. 12. de regularibus szerint teljesen exemtusok a nápolyi nuntiustól és kizárólag saját szerzetes elöljáróik alá tartoznak, miként az apóst, kamara generalis auditorja is végérvényes ítélettel kimondta a nuntius ellen 1671. nov. 27-én; a mostani nuntius mégis újabb ürügyet keres az ellenük való eljárásra a VIII. Kelementől 1592. jún. 19. és 1601. aug. 22. kapott fölhatalmazások értelmében, azon alaptalan föltevéssel is, hogy ez a jog delegálva van neki a trienti zsinattól is, nreg a XI. Kelementől jóváhagyott observantiából is, de nem figyelt arra, hogy ez a vitás ügy előzőleg a zsinati congregatio elé volt utalva. Mivel tehát ebből sok kellemetlenségük támadt s veszélyeztetve van exemtiójuk, kérik a pápát, hogy a vitát saját fóruma elé idézze és kiváltságukat a trienti zsinatnak és az apóst, iratoknak megfelelően értelmezze és a további kellemetlenségektől mentse meg őket. Most tehát a pápa, miután alaposan megvizsgáltatta az egész ügyet, kijelenti, hogy a nuntiusnak VIII. Kelementől kapott kiváltsága csak arról értendő, hogy bármely rend exemt szerzetesei ellen járhat el, ha a kolostorokon kívül kóborolnak és ott rajta éretnek valami kihágáson; tehát nem volt és nincs joga akár kizárólag, akár mással együtt eljárni a kolostorokban lakó szerzetesek ellen, mert ezekre nézve az egész joghatóság kizárólag a szerzetes elöljárókat illeti, még ha a kolostoron kívül notorie vétkeznek is, meg botrányt okoznak; és az elöljárók hanyagsága esetén miként a püspök, úgy a nuntius is határidőt tűzzön ki és ennek elmultával reá háramlik át a joghatóság a trienti zsinat szerint. VIII. Kelemen irata is csak a kóborló szerzetesekről értendő. Megerősíti IV. Orbán iratát, mely kiveszi őket a nuntius jog1 Bullarium Rom. XXI. pag. 703.