Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Lovas Elemér: B. Margit történetének részletes forráskritikája

B. MARGIT TÖRTÉNETÉXKK RÉSZLETES FORRÁSKRITIKÁJA 831 meggyógyult B. Margit sirjánál. Azon csodák egyike, melyeknek előadásmódja a magyar és német legendában legjobban eltér a jegyzőkönyvtől, illetve a nápolyi legendától. A köztük fennálló eltérés azonban nem ellenmondás, hanem egymást kiegészítő részlet. A magyar legenda Erzsébetnek csak jegyes voltáról tud, a német megmondja, hogy Tamás a vőlegény neve, ki a nápolyi legenda szerint későbbi férje is lett a leánynak. A jegyzőkönyv adatának kell hibásnak lennie, mikor «soror Thomasii»-t ír. A magyar és német legenda szerint a vőlegény messze útra ment, elhagyta Erzsébetet, de a leányban nagy volt a vágy vőlegénye után. Az ördög erre megszállja vőlegénye képében. A jegyzőkönyv és a nápolyi legenda erről nem szól, hanem a leány megőrülésének a körülményeit mondja el, sokkal érthetőbb, naturalisabb alakban. Ez felel meg a magyar és német legenda «ördögszállás»-ának. A magyar legenda időadatai nagyjában egyeznek a jegyzőkönyvvel, minthogy szept. 29-től jan. 18-ig csakugyan öt hónap telik el, ha szeptembert is, januárt is számítja. A nápolyi legenda azonban pontosabb, mert tizenöt hetet s még valamit említ. A magyar legenda téved, mikor azt írja, hogy nagy sok ideig tartaték a koporsónál, mert bizony az odavitel napján meggyógyult, Sz. Piroska napján, Sz. Antal másnapján. Itt már teljes az egyezés a forrásokban. Knauz e. napot jan. 19-nek írja.

1 Sz. Antal napja azonban jan. 17-e, ennek másnapja jan. 18, Sz. Piroska napja, tehát a magyar és német legendák értesítése nem enged'semmi tévedést.

2 A német legenda tévesen állítja azonban azt, hogy a gyógyulás az ördögtől való megszálltság harmadik napján történt. A magyar és német legendának külön álló adata még, hogy István király az ország előkelőivel épen a szigeten, a sirnál volt s így tanúja a gyógyulásnak. E jelenlétet B. Margit halálának évfordulója magyarázza. A nápolyi legenda a csoda hírének országszerte való elterjedéséről értesít. 30.

3 Egy zarándokútjárói lebeszélt ember keze elszárad, de a 1 Magy. Sión VI., 6. füzet, 426. 1. 2 Egész más természetű a német legenda itt elkövetett hibája, mikor ezt írja: an dem tag der werden junkfr. S. prisca am den S. Margr. nach ir verschidung begraben ward, — mert B. Margitot nem ekkor temették, hanem ekkor halt meg. E hely azonban még hibássága mellett is tesz szolgálatot, mivel a X. fej. febr. 15-t javítja. 3 M. 1. 168—171. 1. — J. V. XIII. 16.