Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Lovas Elemér: B. Margit történetének részletes forráskritikája

15. MARGIT TÖRTÉNETÉNEK RÉSZLETES FORRÁSKRITIKA JA 247 körül legendába inkább való, mint magának J. V. legendájának felfogása. Ott természetesen adja elő a legenda, hogy a király és királyné a megbéküléskor elviszik a cseh királyt a szigetre Margithoz. R. szerint az ördög tanácsolja a cseh királynak, hogy Margit szüleivel menjen el a szigetre. Valamiképen azt fejezi aztán ki, hogy a cseh királytól indul ki a látogatás terve, míg a német legenda szerint ez a király és királyné kezdeményezésére történt. Külön megemlítendő R. azon hibája, hogy a cseh királyt Györgynek nevezi. Honnan vehette ezen adatát, miért nevezte Otakárt Györgynek, elképzelhetetlen. Pedig Otakárt ismeri és valamivel később, ezen szövege után nevét is kiírja művében. A házassággal kapcsolatban R. Béla király véleményeként írja, hogy Margit készebb meghalni, mint szüleinek valami tanácsába vagy rábeszélésébe beleegyezni. Béla király ezt aligha hitte, mint láttuk, hiszen épen az ő gondolata volt a cseh királynak Margittal kötendő házassága. 18. Margit halála idejére vonatkozó jóslatáról ezt irja: incidens in gravem corporis morbum, accersitis ad se Sororibus, quae erant ceteris natu grandiores, praedixit illis diem et horam... J. V. a sororokról csak azt tudja, hogy magistraja és még néhány soror volt jelen. Sem hívásukról, sem «natu grandiores» voltukról, sem arról nem tud, hogy halála napját és óráját megmondotta volna. Napot csak a nápolyi legenda szerint jósolt. 4. A nápolyi legenda és a paderborni kézirat.

1 A nápolyi legenda néven ismert Guarinus-féle legenda és ennek rövid kivonata, a paderborni kézirat a jegyzőkönyvön és a szájhagyományon alapulnak. Köztük az adategyezés akkora, hogy 1 Nápolyi legenda néven Guarinus 1340-i legendáját nevezzük, minthogy a legendának négy, ma meglevő kézirata közül a nápolyit használtuk Knauz kiadásában. A legenda két részre oszlik; az első B. Margit életét és az életében véghezvitt csodákat 60 fejezetben, a második a holta után közbenjárásának tulajdonított csodatételeket 70 fejezetben beszéli el. XIV. és XV. századi, ma ismert négy kézirata a következő: 1. a nápolyi nemzeti könyvtár gvapotpapir kódexe, a XV. sz.-ból. Kiadta Óváry Lipót olvasása után Knauz Nándor: Magy. Sión 1867. és 1868. évben és külön is: A nápolyi Margit-legenda, Esztergom, 1868. 8°, 195 1.; 2. a Chigi herczegek római könyvtárának kézirata (jelzése F. K. IV. 94.); 3. a párisi Arzenál könyvtáráé (jelzése 1072 sz.); 4. egykor a velenczei sz. János és Pál kolostorban volt. A XVIII. sz. végén