Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Schermann Egyed: A szerzetes rendek exemtiójának kialakulása és a Szent Benedek-Rendnek ú. n. «nullius»-apátságai

*79 MONTECASSINO TÖRTÉNETE le is rombolták, midőn a tudós és szentéletű Bertharius apát (856—883.)

1 és több szerzetes vértanúhalált szenvedtek, az életben maradtak pedig előbb Teanóba menekültek, a hol tűzvészkor sok értékes kéziratot s a Regula eredeti szövegét is elvesztették, majd pedig G

apuá

ba vonultak. Az ott lábra kapott fegyelmi lazulásnak a nápolyi Aligernus apát (948—85.) vetett véget, ki II. Agapitus pápa parancsára visszatelepítette a konventet Cassinóba és az elveszett birtokokat is visszaszerezte. Utóbb a Clugnytól befolyásolt derék Theobald alatt (1022—35.), ki II. Sz. Henrik császárt és Sz. Odilo, clugnyi apátot ott fogadta, a II. Konrád császártól rendelt bajor Richerius alatt (1038—55.), ki 1050-ben bíboros lett és a lotharingiai herczegnek fiából, IX. Leo pápa kanczellárjából cassinói szerzetessé lett Frigyes apát alatt (1057.), a ki alig hogy apáttá választották, már pápává lett és mint IX. István pápa is megtartotta apátságát, ismét szép virágzásnak indult a kolostori élet. Frigyes az ambrosianus ének helyett a rómait honosította meg, mert szerinte kellemesebb és rendezettebb. Virágzásának tetőpontján a beneventi herczegi családból származó Dezső apát alatt (1058—87.) állott (III. Viktor pápa), ki 200-nál több szerzetest egyesített maga körül és Guiscard Róbert herczeg, valamint Mihály és Alexius keleti császárok segélyével 1066—1071-ig óriási költséggel és jeles építészek közreműködésével nagyszerű basilikát épített, melyet II. Sándor pápa 1071. okt. 1-én az egész római kúria jelenlétében és óriási vendégsereg, meg néptömeg összesereglése mellett szentelt föl. A kolostort is Dezső 1072—4-ben újjáépítette és megnagyobbította és az új káptalant nagyszerű festményekkel látta el. Frigyes és Dezső is bíboros apátok voltak. A grófi családból való bold. I. Oderisius alatt, ki szintén bíboros is volt (1087—1105.), kinek szerzetesei közé a későbbi II. Gelasius pápa is tartozott s a ki Leo Marsicanus szerzetesével megíratta Cassino történetét és segnii Sz. Bruno alatt is (1107—11.), ki egyúttal segnii püspök is volt, még virágzott Cassino, melynek III. Incze pápa idején is bíboros apátja volt (Roffred), míg csak . az erőszakoskodó hűbérurak és a hohenstaufi császárok, főleg II. Frigyes támadásai folytán, ki 1230-ban a szerzeteseket elűzte és katonáit helyezte oda, nagy hanyatlás nem következett be. 1 Ü és későbben Dezső apát, meg Alphanus lüres orvosok is voltak. Lásd Studien & Mitteilnngen aus dem Benediktiner Orden .1888. II. 96—99. lapokon.