Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre

Schermann Egyed: A szerzetes rendek exemtiójának kialakulása és a Szent Benedek-Rendnek ú. n. «nullius»-apátságai

68 A SZERZETES KENDEK EXEMTIO J ÁNAK KIALAKULÁSA protectio mellett. Voltak ugyanis kolostorok, melyek, bár a római egyház tulajdonai voltak, nem fizettek adót s így rájuk az adózási formulát: ad indicium libertatis pereeptae nem lehetett alkalmazni. Ha pedig mégis ki akarták fejezni a róm. egyházhoz való tartozásukat, erre a specialiter kifejezés szolgált. Ép oly szükséges volt e szó alkalmazása oly kolostoroknál, melyek exemtek voltak ugvan, de nem voltak pápai tulajdonok. A XII. század elején így a specialiter szó majd a tulajdont, majd az exemtiót jelentette, de már akkor is inkább az utóbbit. Végre exemt kolostorokra való alkalmazás mellett ugyanegy időben, bár nem oly gyakran, nem exemt tulajdonkolostorokra is alkalmazták e szót. Tulajdon és exemtio közötti hosszabb ingadozás után végre 111. Sándor e kifejezést tudatosan a kolostorok exemt állásának klasszikus kifejezésévé tette. A hol régebben a nem exemt tulajdonbeli kolostorok okmányaiban a specialiter szó szerepelt, ő törölte és megfordítva, az exemt kolostoroknál szándékosan beiktatta a kiváltságokba. Azt mondja már említett Decretalisában, hogy a mint nem minden kolostor, mely speciálisán Sz. Péteré, fizet évenként adót az ap. szentszéknek, úgy megfordítva, nem minden adófizető exemt a püspöki hatalomtól, hanem minden egyes esetben meg kell vizsgálni az adott kiváltságokat; ha az tűnik ki, hogy az adózók specialiter Sz. Péteréi és az adót ad indicium libertatis pereeptae fizetik, akkor exemtek, ha ellenben ad indicium protectionis adóznak, akkor nincsenek kivéve az Ordinarius joghatósága alól. Ezzel a döntéssel csak hosszabb fejlődésnek eredményét vonta le. De, úgy látszik, érezte, hogy ehhez a kifejezéshez még régebbi jelentéséből tapad valami és azért azon volt, hogy az exemtio terminológiájának létező kifejezéseit («specialiter» és «libertas») még határozottabb kifejezéssel erősítse és ezt a «nullo mediante» hozzáadásával eszközölte. Végre jelentős még ez a formula: «salva sedis apostolicae auctoritate», melyet már VII. Gergely használt legfőbb törvényhozói jogának kifejezésére. A XII. század három első tizedében gyakran szerepel egy hasonló formula a püspöki jogok óvására: salvci episcopi reverentia, vagy canonica reverentia, vagy salvo iure et canonica reverentia vagy hasonló kifejezések. Különbséget kell tenni a formulának magában a határozatban és a határozaton kívül való alkalmazása közt. A határozaton kívül £z a kifejezés olyan püspöki jogokat óvott meg, melyek az exemtek-