Dr. Zoltvány Irén: A Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve az 1915-1916-iki tanévre
Sörös Pongrácz: Statileo János életéhez
54 STATILEO .JÁNOS ÉLETÉHEZ Statileo a szerződés elfogadásának napján állította ki az oklevelet, a melylyel Ferdinándnak hűséget fogadott. Mivel, mondta ebben, Serédytől értesült, hogy Erdélyt védeni akarj a, az ellenség kezéből kiragadni, hiveit kegyelmébe fogadni, tehát hűséget fogad neki, elismeri törvényes koronás királyának s fogadja, hogy mindent megtesz, a mi neki s az országnak hasznára lesz. 1 A gyalui tárgyalások idején Statileo már komolyan betegeskedett. 2 Deezember végén orvosságokat vittek neki Brassóból, 1542 január 1-én pedig Pál doktort és Gergely borbélyt küldték hozzá Gyula-Fehérvárra. 3 Mindamellett megjelent a tordai s folytatólag Maros-Vásárhelyen tartott országgyűlésen, a hol Fráter György érdekében buzgólkodott s jelentős része volt benne, hogy a kormány annak a kezébe jutott. Az ország főkapitányának vagy helytartójának választották meg Fráter Györgyöt. Statileo azonban figyelmeztette, hogy a főkapitány czím gyűlöletes, ne használja és Fráter György hallgatott is az intésre. Királyi helytartó czimet vett föl s mint ilyen tett esküt a rendeknek. 1 Fráter György a legsürgősebb teendőnek az ország alkotmányának újjászervezését tartotta. Hogy intézkedhessék, február havában Deésre tanácskozásra hívta össze a három nemzet előkelőit. Mivel azonban ezek úgy látták, hogy az ügy fontosabb, hogysem ily tanácskozáson el lehetne intézni és a Statileóval tartott megbeszéléskor ez szintén azon fölfogást táplálta, hogy az alkotmány újjászervezése országgyűlési tárgy, Fráter György márczius 19-ére országgyűlést hivott össze és pedig egyenesen azon megokolással, hogy ezen Statileo megjelenése fölöttébb szükséges, Gyula-Fehérvárra. 5 Statileo betegsége mind jobban súlyosbodott, alig tehetett valamit. A magyarországi rendek beszterczebányai gyűlése még hozzáfordult, hogy a török fogságban levő Maylád kiszabadulását iparkodjék előmozdítani, 0 de már annyira gyenge volt, hogy otthon 1 Egyháztörtén. eml., III. 563—564. 1., v. ö. Gooss, id. in., 103. 1. 2 Történ. Tár, 1880. 510. ]. 3 Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt, III. 153., 183. 1. 4 Szilágyi: Erdélyi országgyűl. eml., I. 32—33., 35. 1. 5 Et quamvis congregatio ipsa alro loco celebrari solita sit, írta Fráter György, sed, quoniam in liiis rebus praesentia ipsius domini episcopi plurimum necessaria sit, habentes rationem infírmitatis suae, statuerunt, ut (AlbaeJuliae) sit locus ipsius congregationis. U. ott, 36., 82—83. 1. 0 Pray: Epist. procer., II. 216. 1.
